Rengeteg földterületen van ilyen kút: sok magyar nem is tud róla
Hazánk területén számos felhagyott szénhidrogénkút található, melyek a hazai szénhidrogén-kutatás és -termelés emlékét őrzik.
Hazánk területén számos felhagyott szénhidrogénkút található, melyek a hazai szénhidrogén-kutatás és -termelés emlékét őrzik.
Új, egységes környezeti lábnyom szabályrendszer indul a zöldség-gyümölcs ágazatban.
Űrhajókon is használt megoldással 30–50 százalékkal csökkenthető a szennyvíztisztító telepek energiaigénye.
Nem csak a víz, az energia is kulcsfontosságú tényező az öntözéses gazdálkodásban - ha erre nem figyel a termelő, oda a gazdaságosság.
Az energiaerdő és energiafű telepítésével olyan talajok hasznosíthatók, melyeken más növények nem igazán nagy sikerrel lennének termeszthetők.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása és az energiapiac kiszámíthatatlansága alapjaiban formálta át a mezőgazdasági vállalkozások gondolkodását.
Növénytermesztés és energiatermelés egyben: innovatív projekt a Széchenyi István Egyetem közreműködésével.
A tárolókapacitások hiánya kaotikus piaci viszonyokat eredményez, a hajtatott zöldségfélék pedig lényegesen drágábbak az importnál.
2026. január 1-jétől Magyarországon kizárólag olyan energiaital hozható forgalomba, amelynek csomagolásán a fő látómezőben, jól olvashatóan szerepel az „ENERGIAITAL” felirat.
Az édesvíz egyre ritkább, az ökoszisztémák degradálódnak, a csapadékmintázatok kiszámíthatatlanabbá válnak.
Két évtizeddel korábban magabiztosan állítottuk, hogy hazánk kukorica nagyhatalom.
Energetikai változtatás nélkül ma már nem lehet versenyképes mezőgazdaságot működtetni.
A geotermikus energia leghatékonyabb felhasználási módja a kaszkád rendszereken keresztül történő hasznosítás.
A biomassza fűtési rendszerek jó alternatívát jelenthetnek gazdáknak a hektikus energiaárak közepette.
Egyre több kis- és középvállalkozás fordul energiahatékonysági fejlesztések felé a magas energiaköltségek csökkentése érdekében.
Megjelent a 37/2020.(VII.10.) AM rendelet és 34/2021.(X.6.) AM rendelet módosítása.
Csaknem 100 milliárd forintból fejlődhet tovább az élelmiszeripar Magyarországon.
Megváltozik az állatorvosi szakma képzési minimumkövetelményeiről szóló uniós irányelv.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
A jövő mezőgazdaságában a nyílászárók megfelelő kialakításával is sokat tehetünk az energiamegtakarításáért.

Táplálkozási szempontból nincs olyan, hogy „legegészségesebb hús”, mindnek van olyan tulajdonsága, amely miatt értékes lehet az étrendben.
A Dunántúlon már bíztató mennyiségű eső esett, az Alföldön még korai fellélegezni - az ősz folyamán sokkal több csapadék kellene még.
Eddig se volt indokolt eszköz az élelmiszerinfláció ellen, de a legfrissebb adatok fényében végképp nem szól érv a kivezetése ellen.
Egy élő állat szállítása jóval több annál, mint hogy az állatot felrakják egy teherautóra, majd elviszik a rendeltetési helyére.
A klímaváltozás és a vízhiány miatt már nem elég önmagában a magasabb terméshozamra törekedni.