A kisebb tejtermelők közül többen abbahagyják Magyarországon, a kisüzemek pedig a nagyobb hozzáadott értékkel maradhatnak meg.
A gabonatermelőknek üzenve Feldman Zsolt úgy fogalmazott: az üzletkötés, terményeladás előtt tájékozódjanak, legyenek naprakészek.
A fix áras energia szerződések esetében kedvezőbb feltételeket kér a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Továbbra is csökkenő tendenciát mutat az élelmiszerek drágulásának mértéke Magyarországon.
Hogyan vált Magyarország az élelmiszerinflációt tekintve csúcstartóvá a régióban?
Év végéig újabb tíz százalékos mérséklődés jöhet a csirkehús árában Magyarországon.
A KSH friss jelentése szerint áprilisban 24,0 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.
Májustól olcsóbban kapja a gázt és az áramot a magyarországi vállalkozások nagy része.
A magyarországi gyártók az energiadrágulás ellenére meg tudták tartani munkavállalóikat.
A legelőrelátóbbak már most április 15-ig megvették a téli tüzelőt, addig volt ugyanis hatósági áras a tűzifa.
A németek tavaly a 2021-esnél 29%-kal kevesebb, összesen 19500 tonna spárgát importáltak.
Hatalmas a bizonytalanság a hazai sertésszektorban, nem tudni, mi vár az ágazat szereplőire.
Nem lesz hiány tojásból a következő napokban sem, de a húsvéti szükségletet még nem fedezi teljes mértékben a belföldi termelés.
Jelenleg Magyarországon azt látni, hogy a digitalizáció fejlettsége se a KKV ipari, se pedig a KKV agrárszektorban nem tart ott, ahol kellene.
A napenergia még jobban felértékelődhet az agráriumban, ráadásul a földterületek kettős célú hasznosításával diverzifikált árbevételre lehet szert tenni.
Több tényező is közrejátszik a friss pékáruk, például a kenyér, a zsömle árának alakulásában, de az biztos, hogy az energiaáraknak komoly hatása van.
A zöld beruházások ösztönzése és a városok és régiók közvetlen forrásainak növelése 2023-ban is fontos prioritás marad.
Valamelyest mérséklődhetnek az élelmiszerárak, de ezt még egy jó darabig nem fogjuk érezni.
Március 21-én rendezi a Portfolio Csoport az Agrárium 2023 Konferenciát Kecskeméten.
2025-re megkerülhetetlen szereplővé válik a Kárpát-medence országaiban hazánk piacvezető takarmánygyártó cégcsoportja.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.