Árcsökkenés jöhet hamarosan a kenyérnél Magyarországon, ősszel ugyanis árversenybe kezdenek majd a malmok.
Tavaly 7 százalékkal csökkent a hazai üvegházhatásúgáz-kibocsátás az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint.
Az előző negyedévben azt mondták, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes.
Drasztikusan érintette a rezsiáremelkedés a magyarországi vállalkozások napi működését.
A Meteorológiai szolgálat szerint 1901 óta az egész országban nőtt a nyári hűtési energiaigény.
Hiába jelentett be a kormány árplafont az egyes vállalkozások áramszerződéseire, nem biztos, hogy minden cég élni tud majd vele.
Duplájára nőtt a kenyér ára egy év alatt Magyarországon, de csökkent a fogyasztása itthon.
A kisebb tejtermelők közül többen abbahagyják Magyarországon, a kisüzemek pedig a nagyobb hozzáadott értékkel maradhatnak meg.
A gabonatermelőknek üzenve Feldman Zsolt úgy fogalmazott: az üzletkötés, terményeladás előtt tájékozódjanak, legyenek naprakészek.
A fix áras energia szerződések esetében kedvezőbb feltételeket kér a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Továbbra is csökkenő tendenciát mutat az élelmiszerek drágulásának mértéke Magyarországon.
Hogyan vált Magyarország az élelmiszerinflációt tekintve csúcstartóvá a régióban?
Év végéig újabb tíz százalékos mérséklődés jöhet a csirkehús árában Magyarországon.
A KSH friss jelentése szerint áprilisban 24,0 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.
Májustól olcsóbban kapja a gázt és az áramot a magyarországi vállalkozások nagy része.
A magyarországi gyártók az energiadrágulás ellenére meg tudták tartani munkavállalóikat.
A legelőrelátóbbak már most április 15-ig megvették a téli tüzelőt, addig volt ugyanis hatósági áras a tűzifa.
A németek tavaly a 2021-esnél 29%-kal kevesebb, összesen 19500 tonna spárgát importáltak.
Hatalmas a bizonytalanság a hazai sertésszektorban, nem tudni, mi vár az ágazat szereplőire.
Nem lesz hiány tojásból a következő napokban sem, de a húsvéti szükségletet még nem fedezi teljes mértékben a belföldi termelés.
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
A biomassza fűtési rendszerek jó alternatívát jelenthetnek gazdáknak a hektikus energiaárak közepette.
A globális kakaóhiány, a tartós élelmiszer-infláció és a vásárlók megváltozott döntései egyszerre alakítják át a hazai édességipar működését.
A pénzek csökkenéséért cserébe legfeljebb az adminisztráció mérséklődhet – mondta el az Agrárszektornak az EP mezőgazdasági bizottságának elnöke.
A magyar biotermelők körülbelül kétharmada csak a támogatásokra hajt, pedig komoly lehetőségek lennének ebben a tevékenységben.
Veszélybe került a világ egyik legfontosabb növényi fehérjeforrása. Most összefogtak a megmentéséért.
