A szakember szerint néhány évvel ezelőtt még kevésbé foglalkoztak ezzel a kérdéssel, hiszen az áram olcsóbb volt, és az ellátás stabilitását magától értetődőnek tekintették. Azóta azonban gyökeresen megváltozott a helyzet: a rezsiköltségek folyamatosan emelkednek, a kimaradások kockázata pedig arra kényszeríti a termelőket és agrárvállalkozásokat, hogy sokkal körültekintőbben mérlegeljék beruházásaik hosszú távú hatékonyságát - írja a FruitVeB.

Óriási gondban az ukrán termelők: sokakat végzetes csapás fenyeget

A siker ma már csak azok számára elérhető, akik képesek rendszerszinten kezelni a változó minőségű szubsztrátból fakadó kockázatokat és a növekvő működési költségeket.

Maruscsak hangsúlyozta, hogy az energiahatékonyság ma már nem pusztán költségkérdés, hanem a működőképesség alapfeltétele. A zöldségtárolók energiafogyasztása közvetlenül befolyásolja az előállítási költségeket, és a gazdák minden évben jelentős összegeket fizetnek az áramért. Éppen ezért a berendezések kiválasztásakor az energiahatékonyságot kell első helyre tenni, sőt, ez a szempont már a beruházás indokoltságának vizsgálatakor is döntő tényezővé válik. A tárolási technológia ugyanis egyszeri beruházás, amelyet 25-30 éven át használnak.

Maruscsak tapasztalatai szerint a kezdeti megtakarításra törekvő döntések később jóval nagyobb veszteségeket okozhatnak. Az olcsóbb, de energiaigényesebb berendezések hosszú távon jelentős pénzügyi terhet rónak az üzemekre a magasabb villanyszámlák miatt. A Van Dijk Technics következtetései több száz megvalósult projekt tapasztalatán alapulnak: a cég szakemberei eddig több mint 200 létesítményt építettek Ukrajnában, és további 150-et külföldön, amelyek közül számos már több mint két évtizede működik megbízhatóan.

Érdekes hírek jöttek az ukrán napraforgóról: erre nem sokan számítottak

Az olajárak erősödése és a termelők visszafogott eladási hajlandósága egyaránt felfelé nyomta a felvásárlási árakat.

A szakértő kitért a napenergia szerepére is, amely Ukrajnában egyre népszerűbb, különösen a megújuló energiaforrásokat támogató finanszírozási programok miatt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a napelemek nem jelentenek minden vállalkozás számára univerzális megoldást. A zöldségtárolók esetében a szezonális működés jelenti a fő akadályt: a legnagyobb energiaigény jellemzően szeptember végétől májusig jelentkezik, amikor a napsütéses órák száma alacsony, így a napenergia nem tudja hatékonyan fedezni az igényeket.

A bogyósgyümölcs-termesztők helyzete ezzel szemben kedvezőbb. A betakarítás júniustól szeptemberig tart, amikor a napenergia-termelés a csúcson van, így számukra a napelemek szinte elengedhetetlenek. Maruscsak szerint a bogyósgyümölcsöket termelő gazdaságok számára a napenergia ma már „kötelező tartozék”, míg a zöldségtárolók esetében csak kiegészítő szerepet tölthet be.