A visegrádi országok tejtermelői egyre nehezebb gazdasági környezetben kénytelenek fenntartani működésüket. A csökkenő felvásárlási árak, a növekvő termelési költségek, az aszály okozta takarmányhiány és a nemzetközi geopolitikai feszültségek együttesen veszélyeztetik a tejtermelés jövedelmezőségét - írja a NAK. A helyzet súlyosságára a V4 országok agrárkamaráinak vezetői közös levélben hívták fel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének és Christophe Hansen Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Biztos figyelmét.

A V4 országok kamaráinak fellépése azt kívánja jelezni, hogy a tejtermelők alapvető problémái regionális szinten is azonosak. A termelési költségek emelkedése, az időjárási szélsőségek és a piaci árak kedvezőtlen alakulása egymást erősítő hatásként jelentkeznek, ezért nem csupán rövid távú pénzügyi segítségre, hanem kiszámíthatóbb gazdasági környezetre és az ágazat hosszú távú fenntarthatóságát szolgáló intézkedésekre van szükség.

A V4-es agrárkamarák különösen aggasztónak tartják, hogy a termelők bevételei csökkennek, miközben az üzemanyag, az energia, a műtrágya és a takarmány ára emelkedik. Mindezt súlyosbítja a történelmi jelentőségű aszály, amely több országban igen jelentős terméskiesést okozott. A jövedelmezőség romlását tovább súlyosbítja a takarmányhelyzet. A szálas takarmányok és a takarmánynövények csökkenő rendelkezésre állása nemcsak a beszerzési költségeket növeli, hanem a következő hónapok termelési kilátásait is bizonytalanná teszi.

Magyarországon a nyerstej termelői ára közel 30 százalékkal csökkent az előző évhez képest, miközben a tejtermelők 2026-os bevételkiesése a becslések szerint akár a 260 millió eurót is elérheti 2025-höz viszonyítva. A visszaesés mértékét jól érzékelteti, hogy 2025. novemberében a tej ára még meghaladta az uniós átlagot, 2026 őszére azonban Európa legalacsonyabbjai közé került. A takarmányárak emelkedése miatt a tejtermelők termelési költségei további körülbelül 55 millió euróval nőttek, míg körülbelül 5 millió eurót tesz ki az üzemanyagköltségek emelkedése. Összességében a magyar tejtermelők vesztesége eddig meghaladta a 320 millió eurót.

Szlovákiában 2026. első nyolc hónapjában a nyerstej átlagos felvásárlási ára kilogrammonként közel 10 eurócenttel csökkent az előző évhez képest, ami több mint 20 százalékos visszaesést jelentett. Az alacsonyabb árak következtében a tejtermelők bevételkiesése ebben az időszakban eddig meghaladta a 37 millió eurót. Szlovákiában a lucerna-szilázs hozama több mint 60 százalékkal, a kukorica-szilázsé pedig több mint 50 százalékkal esett vissza. A takarmánybeszerzés költségeinek növekedése meghaladta a 64 millió eurót, ami tehenenként több mint 600 eurós többletterhet jelent a gazdálkodóknak. Ehhez további mintegy 16 millió eurónyi üzemanyagköltség-emelkedés társul.  A szlovák példa arra is rámutat, hogy a termelés mennyiségi növekedése önmagában nem feltétlenül javítja a gazdaságok pénzügyi helyzetét. A nyerstej-szállítások a várakozások szerint mintegy 50 millió kilogrammal haladhatják meg az előző évi szintet, a termelők bevétele azonban 2026-ban így is körülbelül 60 millió euróval csökkenhet 2025-höz képest. A támogatási szinteket és a várható bevételi, illetve költségfolyamatokat figyelembe véve a szlovák agrárkamara a tejágazat 2026-os összesített veszteségét így közel 95 millió euróra becsüli.

Csehországban szintén jelentős pénzügyi veszteségeket okoz a kedvezőtlen piaci és időjárási környezet. A cseh agrárkamara a nyerstej árának 27 százalékos csökkenéséről számol be, és az ebből eredő termelői veszteséget 205,8 millió euróra becsüli.  Az aszály a tejtermeléshez szükséges takarmány mennyiséget itt is visszavetette. A legelőfű, a széna, a fűszilázs és a silókukorica hozamának visszaesése a becslések szerint 123,5 millió eurós veszteséget okozhat. Emellett a gabonatermelés – a még betakarítás alatt álló kukorica kivételével – 17 százalékkal marad el a 2025-ös szinttől, ami további 222,2 millió eurós pénzügyi veszteséget jelent. Összességében a cseh tejtermelők gazdasági vesztesége eddig meghaladta az 551 millió eurót.

Lengyelországban is hasonló folyamatok figyelhetők meg. A nyerstej átlagos felvásárlási ára 2026. augusztusában az előző évhez képest 21,4 százalékos visszaesést mutat. A gabonatermés betakarított mennyisége szintén alacsonyabb lehet a 2025-ösnél, miközben a dízel és a műtrágya drágulása tovább növeli a gazdaságok terheit. A lengyel agrárkamara becslése szerint a lengyel tejtermelők 2026. január–augusztus között hozzávetőleg 1 milliárd euróval kevesebb jövedelmet értek el 2025-höz viszonyítva.

A V4 országok agrárkamaráinak előzetes becslése alapján így a 2026-ban elszenvedett összesített pénzügyi veszteség megközelíti a 2 milliárd eurót, és egyelőre nincs érdemi javulásra utaló jel.

A V4 országok agrárkamarái sürgősségi intézkedéseket kérnek Brüsszeltől

A jelenlegi helyzet már túlmutat az egyes termelési időszakok átmeneti nehézségein; a tartósan alacsony tejárak és a növekvő költségek miatt egyre több gazdaság kényszerülhet a termelés visszafogására vagy befejezésére. Ez hosszabb távon a tejelő tehénállomány csökkenéséhez, a vidéki munkahelyek megszűnéséhez és a helyi élelmiszer-termelési kapacitások gyengüléséhez vezethet. A V4 országok agrárkamarái ezért az Európai Bizottságot és a tagállamokat sürgősségi intézkedések meghozatalára szólítják fel. Levelükben a sertéstenyésztők támogatására irányuló megfelelő intézkedések szükségességét is hangsúlyozzák.

Cél az ágazat stabilizálása, a tejtermelés jövőjének megőrzése és versenyképességének biztosítása; kihangsúlyozzák a gazdasági stabilitás és a kiszámítható agrárpolitika fontosságát, valamint azt, hogy továbbra is szükség van az üzemanyag- és műtrágyaköltségeket mérséklő támogatásokra. A V4 országok agrárkamaráinak álláspontja szerint a beavatkozás elmaradása visszafordíthatatlan strukturális változásokat indíthat el az ágazatban.