Magyarország európai uniós csatlakozása óta a hazai tejtermelésben jelentősen javult a hatékonyság, a koncentrációnak köszönhetően az átlagos tejhozamok is az uniós élvonal szintje körül mozognak - írja közös közleményében a bank és a szervezet. Az MBH Bank elemzése szerint 2026 első háromnegyed évében a magyar tejágazatot egyszerre jellemezte a tehénállomány csökkenése és a termelékenység javulása: miközben az ellenőrzött állomány 4,2 százalékkal mérséklődött, az egy tehénre jutó tejtermelés közel 8 százalékkal nőtt. A termelők helyzetét ugyanakkor jelentősen nehezíti, hogy a nyerstej felvásárlási ára jelentősen elmarad az egy évvel korábbi szinttől, így a javuló termelési teljesítmény ellenére a tehenenkénti tejárbevétel mintegy 20 százalékkal csökkent, sok gazdaság esetében az önköltségi szint alá mérséklődve. Kedvező fejlemény lehet ugyanakkor az exportkereslet erősödése, ami részben enyhítheti a hazai tejpiac árnyomását. Összességében az ágazat rövid távú stabilitását a javuló hatékonyság támogathatja, a jövedelmezőség tartós javulása azonban a jelenlegi nemzetközi piaci környezetben elsősorban a tejárak alakulásától függ.

A magyar tejágazat az elmúlt több mint egy évben jelentős kihívásokkal szembesült a globális túltermelés, a csökkenő felvásárlási árak, valamint a nemzetközi vám- és kereskedelempolitikai intézkedések nyomán. Így még nagyobb szüksége van a stabil és tervezhető finanszírozásra, annak érdekében, hogy a változó piaci környezetben is megőrizhesse versenyképességét, és megvalósíthassa a hatékonyság további növeléséhez szükséges fejlesztéseket

– mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, kiemelve, hogy a hitelintézet több mint 30 százalékos részesedéssel bír a tej termékpálya finanszírozásában.

A tejtermelés és tejfeldolgozás az agrárium egyik leginkább tőkeigényes területe. A gazdaságok és feldolgozóüzemek jelentős értékű állóeszközökkel, hosszú lejáratú beruházási hitelekkel és folyamatos forgóeszköz-finanszírozási igénnyel rendelkeznek. Az ágazat szereplői évtizedes időtávban gondolkodnak, állandó pénzforgalmat bonyolítanak, és jellemzően hosszú távú banki kapcsolatokat tartanak fenn

– fogalmazott Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója, hangsúlyozva, hogy a tejtermelés ugyanakkor stratégiai jelentőségű nemzetgazdasági tevékenység is, amelynek visszaesése növelné az importfüggőséget, rontaná az élelmiszer-önrendelkezést, és kedvezőtlenül érintené a vidéki foglalkoztatást.

Az ágazat mindemellett jelentős multiplikátorhatással rendelkezik, hiszen szorosan kapcsolódik a takarmányiparhoz, az állategészségügyhöz, a gépkereskedelemhez, a logisztikához, az energiapiacokhoz és a csomagolóiparhoz. A tejágazat helyzete ezért számos más vállalkozás, illetve banki ügyfél működésére is közvetlen hatást gyakorol

– mondta.

A megerősített partnerség fontos eleme a szakmai együttműködés, és a hazai tejfogyasztást ösztönző programok támogatása is. Magyarországon ugyanis az éves tejfogyasztás fejenkénti 180 kilogramm körül alakul, ami elmarad az európai unió átlagától. A fogyasztás növelésének érdekében a felek vállalják, hogy közös erőfeszítéseket tesznek az ilyen kezdeményezések sikeres megvalósítására, saját programjaikat pedig a közös célok mentén összehangolják.