A hazai erdőgazdálkodás és faipar csaknem 10 ezer vállalkozásnak és mintegy 60 ezer embernek ad munkát.
Új jövedelmi forrásokat is jelentenek a szóban forgó technológiák az amerikai farmoknak.
Változtatni kell a háztartások és a vállalkozások energiafelhasználási szokásain Magyarországon.
A nemzetközi uborkapiac jelenleg vegyes képet mutat, egyes országok nehéz évet zártak.
A megnövekedett kereslet ellenére minden jel arra mutat, hogy nem lesz hiány idén tűzifából.
Az agrárvállalkozásoknak is komoly lehetőséget jelenthetnek ez az energiaközösség.
Wageningenben kutatják a módszert, hogyan lehet egyszerre élelmiszer- és energiatermelést folytatni ugyanazon a területen.
A vállalat növelné a hazai gyümölcsjoghurtok arányát a magyar piacon, új termékei bevezetését pedig fatelepítéssel is támogatja.
Évről évre egyre kevesebb étkezési- és vetőburgonyát termesztenek Magyarországon.
A SPACE Állattenyésztési Kiállítást 2023. szeptember 12-14. között rendezik meg Franciaországban.
A növényt így is alig 14 ezer hektáron termesztik csak hazánkban, hektáronként 60 tonnát.
Az ENSZ-főtitkár szerint még elkerülhető a klímakáosz legszörnyűbb része, de fogytán az idő.
A meteorológus szerint olyan teleink lesznek, amikor befagy a Duna, de nyáron jöhetnek az akár 45-48 fokos hőségek is.
Árcsökkenés jöhet hamarosan a kenyérnél Magyarországon, ősszel ugyanis árversenybe kezdenek majd a malmok.
Tavaly 7 százalékkal csökkent a hazai üvegházhatásúgáz-kibocsátás az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint.
Az előző negyedévben azt mondták, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes.
Drasztikusan érintette a rezsiáremelkedés a magyarországi vállalkozások napi működését.
A Meteorológiai szolgálat szerint 1901 óta az egész országban nőtt a nyári hűtési energiaigény.
Hiába jelentett be a kormány árplafont az egyes vállalkozások áramszerződéseire, nem biztos, hogy minden cég élni tud majd vele.
Duplájára nőtt a kenyér ára egy év alatt Magyarországon, de csökkent a fogyasztása itthon.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.