Nincs mese: véget ért az olcsó energia korszaka

Nincs mese: véget ért az olcsó energia korszaka

agrarszektor.hu
A munkaerőhiány mellett jelenleg az emelkedő energiaárak jelentik a legfőbb kihívást a hazai vállalkozások számára - hangzott el az V. Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferencián. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Jászberényi Campusán megrendezett idei fórum azt a kérdést járta körül, hogy az emelkedő energiaárak, illetve a gazdaság klímavédelmi célokat szem előtt tartó zöld átállása révén miként változott meg, és alakulhat át a jövőben a vállalkozások energiahasználata.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Idén ötödik alkalommal rendezték meg a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát, amely a jászsági cégek, illetve települések vezetői számára biztosít fórumot a kistérség gazdaságának fejlődési irányai kijelölésére. Az első ízben 2017-ben megtartott fórum témájául ezúttal az energiaellátást övező aktuális kérdések, így például a növekvő energiaárak, illetve a gazdaság zöld átállása szolgált. A konferencián emellett helyi vállalkozások vezetői arról is beszámoltak, hogy az új helyzet miként alakítja át energiafelhasználásukat.

A konferenciát szervező Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, Rédei István köszöntő beszédében kiemelte: napjaink egyik legnagyobb kihívását az energiaválság jelenti. Az energiaárak emelkedése a háztartások mellett a vállalkozások számára is óriási nehézséget okozott, valamint egy erőteljes kényszert arra is, hogy alapvetően megváltoztassák energiafelhasználási szokásaikat. Berkó Attila, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye főispánja elmondta: az idei konferencia témájául a korábban megszokottakhoz hasonlóan ismét egy igen aktuális kérdést választottak a szervezők. A munkaerőhiány mellett ugyanis leginkább az energiaügyekkel kapcsolatos kérdések foglalkoztatják napjainkban a jászsági régió vállalkozásait - jegyezte meg.

A konferencia fővédnöke, Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára beszédében kiemelte: az energiaárak emelkedésének folyamata 2021 végén indult el az EU zöldítési politikájának következtében, amit a 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború miatt tovább erősödött. Mint fogalmazott,

az 1970-es évek olajválságához hasonlóan az energia mára biztonságpolitikai kérdés is lett. Egyben véget ért az olcsó energia korszaka is. Ehhez a megváltozott helyzethez kellett igazítani az energiapolitikát, amelyet a kormányzat az atomenergia és a zöld energia kettőségére alapoz. Nem lehet más cél, mint a szuverenitás az energiaellátás terén. A kormányzat tervei szerint a villamos energia terén 2030 elejére az ország önellátóvá válik.

Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője arról beszélt, hogy a hazai energiarendszer megújítására nemcsak energiabiztonsági okból, hanem a klímaváltozás miatt is szükség van. A szakember kihangsúlyozta: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 70%-a az energiaszektorhoz kapcsolódik, ezért a klímaválság nem kezelhető az ágazat átalakítása nélkül. Az Egyensúly Intézet egyik fő szakpolitikai javaslatát ismertetve kiemelte: a hazai épületek energetikai korszerűsítését célzó programok fokozására lenne szükség. A végső energiafelhasználás 30-40%-át ugyanis az épületek teszik ki.

Az energiaellátás alternatív megoldásainak bevezetését tervező vállalkozások számára ifj. Czinege Károly, a Czinege és Fiai Kft. ügyvezetője, elektromosfűtés-specialista azt emelte ki, hogy a napelem-telepítést lehet a leggyorsabban kivitelezni mind a beruházás adminisztratív, mind annak fizikai kiépítése szempontjából. Tóth Péter, a LANGA Hungary energetikai szakértője a naperőműves beruházásokkal kapcsolatban elmondta: egy ilyen fejlesztéssel a vállalkozások átlagosan az áramfelhasználásuk 20-25%-át tudják kiváltani.

Pajtókné Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora előadásában arra tért ki, hogy egy egyetem miként segítheti elő a fenntarthatóságra, klímavédelemre vonatkozó célok elérését. „Mind az oktatás, mind a kutatás területén nagy hangsúlyt fektetünk erre a tevékenységre. „Az oktatás terén számos, a témához szorosan kapcsolódó szakunk, így például az újonnan elindított Z-szak (természettudomány–környezettan képzés) keretében szemléletformálásra van lehetőségük” – emelte ki. Egyben szót ejtett arról, hogy az egyetem részt vesz abban a 22 konzorciumi tagot lefedő nemzetközi projektben is, amelynek célja a Mátrai Hőerőmű és térségének fenntartható és igazságos zöld átmenetének támogatása.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani agrártámogatási rendszerben a technológiai fejlesztésekre fordítható források mellett jelentős összegek hívhatók le energetikai beruházásokra is. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a hazai agrárcégek számára nemcsak a támogatási pályázatok biztosítják a hatékony működést, hanem a szektor vállalkozásainak saját maguktól is alkalmazkodniuk kell az agrárium mindenkori sajátosságaihoz, figyelembe véve a klímaszempontokat, illetve az aktuális szakmai ismereteket, trendeket.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?