Ma Magyarországon a fosszilis gáz jelenléte megkérdőjelezhetetlen. Viszont olyan globális tényezők teszik hektikussá a gázárakat vagy akár a hozzájutás lehetőségét, hogy a független működés megteremtése létfontosságú, főleg ott, ahol 0–24-ben kell egy üzemnek termelnie. Ennek megteremtésében jelent alternatív megoldási lehetőséget a megújuló energia, és egy stabil alternatívát a biomassza
– mutatott rá az Alapvetés podcast új műsorában Sarusi-Molnár Andrea, az Altherm Kft. ügyvezető igazgatója.
Mint mondta, a vidéki gazdaságokban nagyon sok helyen termelődik olyan alapanyag, amelynek egy részét ugyan visszaforgatják a földbe, a másik rész azonban ily módon nem tud hasznosulni, viszont jelentős energiatartalommal bír. Ilyenek lehetnek például a különféle nyesedékek, gallyak, szármaradványok, raklapok, bálák, sőt akár a jelentős nedvességtartalmú szőlőtörköly is, melyek biomassza fűtési rendszerekben történő felhasználásával az érintett gazdaság energiaszükségletének akár jelentős része is fedezhető. Az ily módon decentralizált energiatermelés pedig nemcsak zöldebb, de ellenállóbb rendszert is eredményez, amely kevésbé sérülékeny a globális piacok változásaival szemben.
Lépéselőnybe kerülhet az a magyar gazda, aki ezt meg tudja oldani?
De vajon miben más egy korszerű biomassza-kazán, mint egy egyszerű kályha? És milyen költségekkel és megtérülési idővel lehet számolni, ha valaki modern biomassza alapú fűtési rendszerekben gondolkozik? Az Alapvetés podcast eheti műsorából ez is kiderül.
