A magyar takarmánygyártás piacvezető vállalata, az UBM Csoport nagyszabású napelemes beruházást indított el az energiaválság tanulságaira és fenntarthatósági célkitűzéseire reagálva. Baksa Bettina, a cég ESG-fenntarthatósági felelőse előadásában részletesen bemutatta a Nyírmeggyesen megvalósult 4 MW teljesítményű naperőmű lépéseit, kihívásait és tanulságait.
A projekt elindításának mozgatórugója a 2021-es energiaválság volt, amikor is extrém módon megugrott az áram ára, ezzel komoly terhet róva az ipari vállalatokra. Ehhez társult az ESG szempontok térnyerése, mi pedig e kettőt kívántuk összehangolni: költségcsökkentés és szén-dioxid-kibocsátás mérséklése egy zöld energiaforráson keresztül
- fogalmazott Baksa Bettina.
A projekt különlegessége, hogy offsite megoldással, azaz nem közvetlenül a termelőüzemekhez csatlakozva, hanem a hálózatra táplálva valósult meg. Az 1,8 milliárd forintos beruházást állami támogatás, zöld hitel és önerő kombinációjával finanszírozták. A várható éves termelés 5880 MWh, amely 1300-1500 háztartás teljes éves fogyasztását képes fedezni - és évente 2400 tonnával csökkenti a cég szén-dioxid-kibocsátását. A szakértő egyben kiemelte: a projekt legnagyobb tanulsága, hogy hazánkban még mindig nehézkes a szabályozási környezet, és hiányzik az a típusú átfogó projektmenedzsment-tudás, amely képes lenne átlátni egy ilyen volumenű beruházást a kezdetektől a befejezésig. Az UBM mégis úgy érzi, helyesen döntött. A fenntartható élelmiszer-termeléshez ugyanis a tiszta energia is hozzátartozik.
Ez nemcsak üzleti, de erkölcsi szempontból is értékes beruházás. Nagyvállalatként kötelességünk példát mutatni, és megosztani a tapasztalatainkat. Lehet, hogy bátornak tűnt ez a döntés, de mi úgy látjuk: ez inkább egy okos előrelátás volt
- zárta előadását Baksa Bettina.
Teret nyerhetnek a megújuló energiaforrások?
A PV Napenergia Kft. üzletfejlesztési menedzsere, Vígh Miklós a kerekasztal-beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a megújulók sikeres alkalmazásához ma már elengedhetetlen az energiatárolás és az okos energiamenedzsment. A vállalat célja, hogy a termelést és a fogyasztást térben és időben is összehangolja. Erre jó példa az agráriumban már működő gyakorlat, amikor például a hűtőházakat napközben a napenergia segítségével „túl-hűtik”, így estére kevesebb energia szükséges az optimális hőmérséklet megtartásához. Vígh szerint a jövő az adaptív, decentralizált rendszereké, ahol az energiaellátás rugalmas, önszabályozó módon történik - részben tárolás, részben szabályozott felhasználás révén.
A biomassza alapú energiatermelés lehetőségeit Sarusi-Molnár Andrea, az Altherm Kft. ügyvezető igazgatója ismertette. A cég immár 15 éve működtet biomasszával fűtött rendszereket, elsősorban a mezőgazdaság szereplői számára. A közel 90 működő kazánnal rendelkező vállalat főként saját vagy a gazdálkodók által megtermelt melléktermékeket - például gabonaszalma, kukoricaszár, napraforgó szármaradvány - hasznosít. Ezzel a gazdaságok nemcsak a környezetet kímélik, hanem energiafüggetlenségüket is növelik, miközben hosszú távon csökkentik költségeiket. A beszélgetés során kiemelte, hogy a decentralizált energiatermelés nemcsak zöldebb, de ellenállóbb rendszert is eredményez, amely kevésbé sérülékeny a globális piacok változásaival szemben.
Ifj. Rácz József, a MAGOSZ szakértője egy hazai gombatermesztő vállalat komplex energiaellátási rendszeréről számolt be. A gombatermesztés egyik különösen energiaintenzív ágazat, ahol nemcsak fűtésre, hanem hűtésre, párásításra és gőztermelésre is szükség van. Az utóbbi években a cég célja az energetikai önellátás elérése lett. Ennek érdekében napelemes rendszereket, biomassza-kazánokat, valamint geotermikus kutakat is üzembe állítottak. Az utóbbi időszakban megvalósított negyedik geotermikus kút már önmagában képes fedezni a telephely hőenergia-szükségletének döntő részét, gyakorlatilag nulla energiaszámlával. A vállalat tehát egy olyan energiamixet alakított ki, amely nemcsak költséghatékony, hanem független is az energiaárak piaci ingadozásától.
A megújuló energiaforrások gyakorlati alkalmazásáról tartott kerekasztal-beszélgetés során a szakemberek egybehangzóan állították: az energetikai szemléletváltás elkerülhetetlen, és már nem csupán támogatások vagy jogszabályok mentén történik, hanem valós piaci igény és stratégiai döntések alapján.
A korábbi években az energetikai kérdések sok esetben csak technikai szinten jelentek meg a vállalatoknál. Az utóbbi évek azonban - különösen a Covid-járvány és az ukrajnai háború okozta energiapiaci felfordulás következtében - teljes szemléletváltást hoztak. Ügyvezetői szinten születnek döntések, és egyre több vállalat alkalmaz energiahatékonysággal foglalkozó szakembert
- fejtette ki Vigh Miklós.
Agrofotovoltaikus rendszerek: jövőkép az agráriumban?
A beszélgetés során elhangzott, hogy ipari szereplőknél - főként 0-24 órás működésű üzemekben - elengedhetetlen az energiamixben való gondolkodás. Egy adott rendszernek a pillanatnyi szükségletek, valamint az adott időjárási viszonyok és energiaárak függvényében kell tudnia működni. A napelemek mezőgazdasági integrációja hazánkban még gyermekcipőben jár egyelőre, de már látszanak a nemzetközi példák nyomán formálódó jövőképek. Az agrofotovoltaikus rendszerek - melyek magasított napelemszerkezetek segítségével nemcsak energiát termelnek, hanem árnyékolási, védelmi funkciókat is ellátnak - ígéretes megoldást nyújtanak az éghajlatváltozásra adott válaszként.
Nyugat-Európában már jól működő példákat látunk gyümölcstermesztésben. A napelemek védik a terményt a túlzott besugárzástól és jégveréstől, miközben energiát termelnek. Magyarországon ez a modell még nem elterjedt, de a potenciál egyértelmű: nem kell lemondani a termőföldről, ha kombinált rendszert alkalmazunk.
Energiafogyasztás racionalizálása: az első lépés a megtérülés felé
Sarusi-Molnár Andrea szerint gyakori hiba, hogy a beruházók a technológiára koncentrálnak, anélkül hogy előzetesen megvizsgálnák a fogyasztási szokásaikat. Holott a legnagyobb megtakarítás nem a termelésben, hanem a fogyasztás csökkentésében rejlik.
Az optimalizált energiafelhasználás nem ott kezdődik, hogy telepítünk egy napelemes rendszert. Ott kezdődik, hogy megvizsgáljuk, hol lehet az energiaigényt csökkenteni, és hogyan lehet az energiafelhasználást intelligens módon szervezni. Ez sajnos még mindig nem elterjedt gyakorlat
- mondta.
A biomassza alapú energiatermeléssel kapcsolatban pedig kifejtette, hogy stabil és jól ismert alternatíva, amely technológiai és engedélyezési szempontból is egyszerűbb, mint sok más megoldás. Alacsony beruházási költséggel, meglévő fűtési rendszerekre építve akár hároméves megtérülés is elérhető lehet. A biomassza alapú energiatermelés stabil és jól ismert alternatíva, amely technológiai és engedélyezési szempontból is egyszerűbb, mint sok más megoldás. Alacsony beruházási költséggel, meglévő fűtési rendszerekre építve akár hároméves megtérülés is elérhető lehet.
Lehetőség vagy bukás?
Baksa Bettina a beszélgetés során rámutatott az edukáció jelentőségére, különösen az energetikai alapismeretek elsajátítására, hiszen gyártó vállalatként a fenntartható és hatékony működéshez ma már elengedhetetlen az energiaipar alapvető összefüggéseinek ismerete. Legfontosabb üzenete így szólt:
Mérni, mérni, mérni - ez a hatékonyság alapja.
Hangsúlyozta, hogy a gyártás és az energiafelhasználás optimalizálása nem valósítható meg pontos, megbízható adatok nélkül.
A K+F tevékenységünk révén pedig nemcsak a saját kibocsátásunkat csökkentjük, hanem a teljes értékláncra hatással vagyunk. Olyan takarmányokat fejlesztünk, amelyekkel az állatok gyorsabban fejlődnek, javul a takarmányhasznosulás, így partnereink kevesebb takarmányt használnak, kevesebb energiát igényelnek, és mindezzel költséget is csökkentenek
- emelte ki.
