Az ökológiai gazdálkodás magyarországi perspektívái jók, de egyelőre nagyon alacsony bázisról indul a növekedés, amelyben bőven vannak még tartalékok – ez volt a legfontosabb megállapítása az ökotermelés lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetésnek a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián.
Nő a terület és a forgalom is
Az ökogazdálkodás a kapcsolódó támogatások miatt jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, mára 350 ezer hektáron folyik ilyen jellegű termelés. Ezzel az Európai Unióban az első negyedben vagyunk, de világszinten is 25. helyen, amely nem rossz arány
- mondta el Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Hozzátette: a hazai kereslet ugyanakkor továbbra sem tesz ki nagy arányt, bár növekszik, nem képes elérni például Dánia szintjét.
Az elmúlt években 36 százalékkal nőtt a termékforgalom, amely nem csupán árnövekedést, hanem volumenbővülést is jelent. Biotermékek esetében ráadásul 10 százalék alatti volt az infláció, vagyis a hagyományos élelmiszerekhez viszonyított árkülönbség csökken. Az ökopiac egy év alatt az EU-ban is 3 százalékos mértékben nőtt, de idehaza 19 százalékos volt a bővülés. Hozzátette:
Az ökogazdálkodás hozamai átlagosan 15 százalékkal alacsonyabb a konvencionális gazdálkodáshoz képest, amely nem számít rossznak.
Támogatás nélkül nem megy
A biogazdálkodók esetében egyaránt fontos a belső és a külső motiváció, a támogatási formák nélkül jelenleg nem fenntartható az ökológiai termelés - szögezte le Pais István, a Huminisz Kft. ügyvezetője. Mint kifejtette, az ökológiagazdálkodásban jó lehetőségek vannak a szinergiák kihasználására is, példaként a lombtrágyákat említette.
Fontosnak tartotta a regeneratív gazdálkodás kérdését is, amely nem csupán a vízgazdálkodásra, a talajéletre, hanem a gyomosodásra is megoldást jelenthet.
A hazai viszonyokról szólva kijelentette: az ökogazdálkodás Budapest környékén jellemző, amely a fizetőképes kereslettel magyarázható. Más országokban nem így van, nem is érdemes Magyarországot például Ausztriához hasonlítani.
Jó hozamokkal életképes
A jó megoldás az lenne, ha majdnem ugyanannyit termelnének az ökogazdálkodás keretei között, mint a hagyományos intenzív termelés viszonyai között
- mondta el a megtérülés kapcsán Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője. A hozamokról szólva kifejtette: mára nagyon jó példák vannak, több szereplő nagyjából a kemizált gazdálkodás hozamaihoz hasonló eredményeket érnek el. Ennek a megvalósításához ma már rendelkezésre állnak a szóba jöhető anyagok és gyakorlatok, és ez már jobb anyagi pozíciót is jelent a termelő számára. Egy problémára is felhívta ugyanakkor a figyelmet:
Azon országok, ahol a belföldi kereslet alacsony, ott visszaesik a termelés is, hiszen a vevők gyakran protekcionisták, ezért a hazai keresleti tendencia nem kedvező jelenleg.
Ellenőrzik a támogatásokat
Növekvő tendencia látszik az ökogazdálkodás támogatási formáinak igénybevétele terén is - mondta el a jelenlegi helyzetet értékelve Salamonné Ebele Eszter, a Magyar Államkincstár osztályvezetője. A korrekt termelők támogatása kapcsán fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a Kincstár részéről fontos a kapcsolat az ökoszervezetekkel, hiszen a feltételrendszernek történő megfelelést ezek a szervezetek ellenőrzik.
Ma már az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó támogatásoknál az elbíráláskor is vizsgálni kell, ki milyen növényvédőszert juttat ki – ebben is számítanak az érintett szervezetekre. Gyepgazdálkodás esetén ellenőrzik a legeltetett állatállomány meglétét is. A jogszerű földhasználat kapcsán egyre kevesebb a probléma, a gazdálkodók mára alkalmazkodtak ehhez az elváráshoz – tette hozzá.
A gyomokra is van megoldás
Az egyik legnagyobb kihívás az ökogazdálkodásban a gyomszabályozás, és valóban vannak rossz tapasztalatok, hiszen korábban extenzív jelleget öltött sok esetben ez a termelési forma, amely az érintett területeken is látszott.
Ezzel szakítani kell!
- mondta el Szólláth Tibor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú Bihar megyei elnöke. Vegyszeres gyomszabályozás helyett mechanikus vagy lézeres eszközöket kell alkalmazni, amely ma már nem a jövő, ma is rendelkezésre állnak ezek a megoldások. Ennek megfelelően ma már nagyon szép kultúrállapotban tartott ökogazdaságokat lehet látni, amely fontos előrelépés az elmúlt évtizedekhez képest.
A talajéletről szólva kijelentette: az ökogazdálkodás felfutása természetesen a támogatásoknak köszönhető részben, még akkor is, ha sokan nem termelnek igazán, de sokakban ott a felismerés, hogy a fenntartható talajgazdálkodás egy kiemelkedő előny.
Az ökogazdálkodáshoz szükséges tudás ma már rendelkezésre áll, ennek az alapja a talajélet.
Az ötvenes-hatvanas évek gyakorlata a korábbi talajművelési gyakorlatokat váltotta fel, amelynek hátrányai ma már nyilvánvalóak az emberi egészség szempontjából. Változtatni kellene ugyanakkor azon, hogy a megtermelt ökoélelmiszer nagy része külföldre megy – ebben a hazai közétkeztetés jó lehetőségeket jelentene az ökogazdálkodók számára. Hozzátette ugyanakkor: ennek keretében a rövid ellátási lánc kiépítése lenne kedvező, de a jogszabályi környezet nem alkalmas ehhez napjainkban.
