Tavaszi fagyok, légzuhatagok, szupercellák, villámárvizek és aszály – lassan nem telik el olyan év, amikor ne emlékeztetne minket valami arra, hogy az időjárás már nem a régi. Ahogy azt Tóth Tamás meteorológus az Alapvetés podcast eheti epizódjában is kiemelte, vitathatatlan törvényszerűség, hogy a melegedő légkörben nagyobb számban fordulnak elő olyan heves, szélsőséges időjárási események, mint ami például július elején letarolta az országot.

Az idei évben az egyetlen ominózus nagy országos viharhelyzet július elején volt, amikor a hidegfront ráfutott a rendkívül száraz légkörre. Ez a legjobb táptalaja annak, hogy légzuhatagok alakuljanak ki, amelyek aztán rendkívüli erővel tombolnak, és jönnek a 100 km/órás vagy afeletti, esetenként orkán erejű széllökések

– mutatott rá az Alapvetés podcastban Tóth Tamás, aki arról is beszélt, hogy az egyik legszembetűnőbb változás mostanában az, hogy rendre elmaradtak nyáron azok az időjárási helyzetek, amelyek a helyben képződő zivatarokat táplálják, holott ezek korábban tendenciózusan megjelentek és a nyári csapadék fontos forrásai voltak.

Az elmúlt éveben szerintem nem volt egy olyan alkalom sem, hogy el tudtam volna mondani az időjárásjelentésben, hogy bárikus mocsár van rajtunk, ami azt jelentené, hogy napközben gombamód kezdenek el szaporodni a zivatarok. Mostanában minden a nagytérségű folyamatokon és azok szeszélyein múlott. Márpedig ha a nedvesség máshonnan, távolabbi helyekről érkezik, az mindig szeszélyesebb eloszlást eredményez, mint akkor, amikor helyben tudnak képződni ezek a zivatarfelhők

– hangsúlyozta a szakértő, majd hozzátette: ezek a bárikus mocsár helyzetek azért is különösen fontosak, mert normál esetben ki tudnák egyenlíteni azokat a statisztikusan létező klimatológiai különbségeket, amelyek az ország nyugati részei, vagy éppen az Északi-középhegység és az Alföld között megvannak.

Most viszont mi történt? Nyugat-Dunántúlra belépett egy front csapadéka és mindenki várta a megváltást, hogy akkor Úristen, végre talán elérheti a csapadék az Alföldet. De jött, jött .... aztán elosztott. És akkor ugye ilyenkor jönnek elő azok az elméletek, hogy eloszlatják a felhőket...

De vajon milyen nagyléptűk változások magyarázzák mindezt? És mi köze van a Földközi-tenger melegedésének vagy az Északi-sarkvidék változásainak ahhoz, hogy Magyarországon milyen időjárásra ébredünk? Az Alapvetés podcast eheti epizódjában ezekről is beszélt Tóth Tamás meteorológus.