A 112 szimulációra épülő prognózis szerint május és szeptember között Magyarországon 0,8-1,5 Celsius-fokkal lehet melegebb az 1991-2020 közötti klímaátlaghoz képest. Egyes modellek júniusra és augusztusra különösen magas, akár két Celsius-fokot meghaladó hőmérséklet-emelkedést jeleznek előre. A szakértő kiemelte, hogy a Kárpát-medence sajátos földrajzi adottságai miatt hazánkban fokozottabban érvényesül a felmelegedés hatása, mivel a medencében megreked a forró levegő. Ez különösen a Dél-Dunántúlon és az Alföldön érezteti majd hatását.
Viharos sebességgel változik a klíma: mi lesz így a magyar mezőgazdasággal?
A csapadékhelyzetet illetően a tavaly kezdődött szárazabb tendencia idén is folytatódhat, de az előrejelzések szerint nem várható olyan súlyos aszály, mint 2023-ban. Kovács Erik ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a becslések jelentős bizonytalanságot hordoznak. A hidrológiai aszály viszont komolyabb problémát jelenthet, ami már most is tapasztalható a Duna vízgyűjtő területének jelentős részén az elmaradt téli csapadék következtében. Az előrejelzések alapján a nyári hőhullámok gyakorisága és időtartama növekedni fog, ami hatással lesz mind a lakossági, mind az ipari energiafelhasználásra, és vízhiányt is okozhat. A kutató hangsúlyozta, hogy ezek a jelenségek a klímaváltozás következményei, amelyekhez mielőbb alkalmazkodni kell.
Az MCC Klímapolitikai Intézet tanulmánya szerint a klímaváltozási trendeknek megfelelően a hűtési foknapok száma tovább emelkedik május és október között. Ugyanakkor Magyarország energiaellátása stabilnak tekinthető a nukleáris, fosszilis és megújuló források kiegyensúlyozott aránya miatt. Az országban jelenleg több mint 4400 megawatt teljesítményű ipari méretű naperőmű, valamint közel 2800 megawattnyi háztartási méretű napelemes rendszer működik.
