A Föld vízháztartását két műholddal az úgynevezett GRACE (Gravity Recovery and Climate Experiment) kíséri figyelemmel: ezek mérik a Föld vízkészletében bekövetkező változásokat, vagyis azt, hogy mennyi a víz a felszínen és a föld alatt, beleértve a talajvizet, felszíni vizeket, jeget és havat. A műholdas megfigyelésen alapuló tanulmány adatai megerősítik a tudósok szerint, hogy az emberi tevékenység okozta üvegházhatású gázok a felhőszakadások és aszályok gyakoriságát és intenzitását is növelik.

Matthew Rodell, a tanulmány szerzője, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Goddard Űrközpontjának földtudományi igazgatóhelyettese kiemelte: meglepte, hogy a megfigyelt időjárási események globális intenzitása mennyire erős kapcsolatot mutatott a globális átlaghőmérséklettel. Ez az erős összefüggés arra utal, hogy a globális felmelegedés folytatódása több aszályt és sok szempontból súlyosabb esőzéseket okoz majd.

A kutatók 2002 és 2021 között 1056 időjárási eseményt vizsgáltak egy olyan algoritmus segítségével, amely kimutatta, hogy a szárazföld hol volt jóval vizesebb vagy szárazabb a normálisnál. Kiderült, hogy a vizsgált időszakban a legszélsőségesebb esőzések Afrika Szaharától délre fekvő térségében fordultak elő, de 2018-2021 között Észak-Amerika középső és keleti részén, valamint 2011-2012 között Ausztráliában is voltak szélsőséges esőzések. A legnagyobb aszály 2015-2016-ban Dél-Amerika északkeleti részén pusztított, de 2019 óta Brazília Cerrado régiójában is rendkívüli a szárazság, valamint az amerikai délnyugaton is akkora az aszály, hogy két nagy amerikai vízgyűjtő, a Mead-tó és a Powell-tó vízszintje is veszélyesen lecsökkent, és a vízhiányt az idei nagy esőzések sem tudták pótolni.

A szárazságok előfordulásának gyakorisága tíz százalékkal haladja meg a szélsőséges esőzésekét. A kétféle időjárási jelenség területi kiterjedésében, valamint abban, hogy meddig tartottak, azonban nem volt jelentős eltérés. A melegebb légkör miatt a száraz időszakokban gyorsabban párolog a víz. A melegebb légkörben több a vízgőz, ami a heves esőzéseket okoz.

A jövőben a vízkészletekkel való gazdálkodás és az árvízvédelem szempontjából figyelembe kell venni, hogy a szélsőséges esőzések intenzívebbek, az aszályok pedig még súlyosabbak lesznek - hangsúlyozta Richard Seager, a Columbia Egyetem éghajlatkutatója, aki nem vett részt a tanulmányban. Az aszályokat figyelő amerikai információs rendszer adatai szerint az Egyesült Államokban a szélsőséges időjárás miatt keletkező gazdasági veszteség 20 százalékát az áradások és aszályok okozzák. A vízhiány különösen sújtja az elmaradott térségek lakosait. Szomáliában az aszály jelenleg is súlyos éhínséget okoz és több millió állat pusztult már el. A tanulmány több olyan módszert is ajánlott, amely csillapíthatja az aszályok és az árvizek hatását. Mint példaként írták: az árvizeket fel lehetne használni a víztartó rétegek feltöltésére és a talaj minőségének javítására, a jobb talaj ugyanis a vizet is könnyebben nyeli el és több szén-dioxidot tud megkötni.