2022-ben érte el a csúcsot a fakitermelés
A vizsgált időszak legmagasabb értékét 2022-ben mérték, amikor a kitermelt famennyiség elérte a 8,242 millió köbmétert. Ez jelentős emelkedés volt a megelőző évhez képest, amikor 7,523 millió köbméter szerepel az ábrán.
Fontos hírt kaptak a tűzifával fűtő magyarok: erről jobb, ha tudsz 2026-ban
2020-ban volt a legnagyobb visszaesés az előző évhez képest
2019-ben még 7,314 millió köbméter volt a fakitermelés, 2020-ra azonban 6,580 millió köbméterre csökkent. Ez az adatok alapján egy olyan időszak időszak volt, amikor az egyik legmarkánsabb volt az éves visszaesés. A mennyiség 2021-ben már ismét meghaladta a 7,5 millió köbmétert.
2025-ben ismét nőtt a kitermelt famennyiség
A 2023-as 7,786 millió köbméter után 2024-ben 6,947 millió köbméterre csökkent a fakitermelés. A következő évben viszont újra emelkedett, és 2025-ben 7,546 millió köbmétert tett ki. Ez ugyan elmaradt a 2022-es rekordtól, de a 2024-es értékhez képest számottevő növekedést jelentett. Az adatok alapján a magyar fakitermelés az elmúlt 25 évben több alkalommal is jelentősen változott: a 2022-es rekordot visszaesés követte, 2025-ben pedig ismét emelkedett a kitermelt famennyiség.
Fontos bejelentést tett Gajdos László a tűzifaprogramról: ez sok magyart érint
Ahogy az Agrárszektor korábbi cikkében olvaható, Magyarország erdőgazdálkodása európai viszonylatban fenntarthatónak számít, az éves fanövedék rendre meghaladja a kitermelés mértékét. Az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban az erdőgazdálkodása nagyrészt fenntartható pályát követ. A 2023-as adatok szerint a tagállamok túlnyomó többségében az erdők nettó fanövedéke meghaladta a fakitermelés mértékét. A kitermelés után megmaradó legnagyobb nettó növekményt Romániában mérték 39,9 millió köbméterrel. Őt követte Svédország 26,4 millió, majd Lengyelország 26,3 millió köbméterrel. Magyarország a mezőny közepén haladt, körülbelül 4,9 millió köbméteres növekménnyel.
