A magyarországi fakitermelés az elmúlt 24 évben viszonylag egyenletesnek volt mondható, jellemzően 7-7,7 millió köbméter között mozgott, és mindössze két nagyobb kiugrást lehetett megfigyelni ezen a téren. Igaz, ezek mindegyikét egy-egy visszaesés előzte meg, így elmondható, hogy van egyfajta ciklikusság ezen a téren - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Nemzeti Archívum és az MTI adatain alapuló friss grafikonból. 2009-ben az előző évhez képest körülbelül 5%-kal csökkent a fakitermelés hazánkban, majd a következő két évben több, mint 19%-os növekedés volt látható, ami aztán ismét elkezdett csökkenni. A következő, az előzőnél nagyobb visszaesés 2018 és 2020 között történt, amikor két év alatt 15,3%-kal esett vissza a fakitermelés itthon, a rákövetkező két évben, 2020 és 2022 között mintegy 25%-kal növekedett a kivágások mértéke. Azóta egyébként ismét egy jelentős csökkenés történt 2024-ig ismét 16%-kal csökkent a kitermelt famennyiség hazánkban.
Az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban az erdőgazdálkodása nagyrészt fenntartható pályát követ. A 2023-as adatok szerint a tagállamok túlnyomó többségében az erdők nettó fanövedéke meghaladta a fakitermelés mértékét. A kitermelés után megmaradó legnagyobb nettó növekményt Romániában mérték 39,9 millió köbméterrel. Őt követte Svédország 26,4 millió, majd Lengyelország 26,3 millió köbméterrel. Magyarország a mezőny közepén haladt, körülbelül 4,9 millió köbméteres növekménnyel.
Mint ismeretes, Gajdos László, a környezetért felelős új miniszter május 13-án azonnali hatállyal betiltotta a tarvágást a hazai védett erdőkben. A miniszter közlése szerint a magyar erdők nem csupán faanyagot, hanem az ország jövőjét és épségét is jelentik. Gajdos László emellett azt is közölte, át fogják alakítani az állami erdőgazdálkodást, hogy a profit helyett végre az ökológiai szemlélet legyen az irányadó. Ezzel kapcsolatban Lapos Tamás erdőmérnök és Nagy Dániel erdőmérnök-jogász már egy átfogó szakpolitikai javaslatot is letettek az asztalra. A szerzők szerint a jelenlegi fakitermelés-központú erdőfenntartási, erdőfinanszírozási megközelítés hosszú távon nem tartható fenn: az erdőknek egyre fontosabb szerepük van a klímavédelemben, a vízvédelemben, az egészség megőrzésében és a vidéki életminőség fenntartásában is.
Az élőfakészlet fafajcsoportok szerinti megoszlása azt mutatja, hogy az erdőgazdálkodási célú erdők élőfakészletét 2024-ben körülbelül 11 csoport alkotja, ennek csaknem felét három fafaj adta. Ezek a tölgy, a cser és a bükk voltak. Ezeken kívül az akác, a nyár és az erdeifenyő rendelkezett még jelentősebb állományokkal.
Fontos azonban, hogy a hazai erdők jövője ma már nemcsak a fakitermelésen múlik. Vannak olyan szakmai irányok, mint például az örökerdő-gazdálkodás és a folyamatos erdőborítás, amelyek a változatos, egészséges és klímabiztos erdők kialakítását célozzák. Ennek kapcsán már a szakemberek is a szemléletmódváltás szükségességét és sürgősségét hangsúlyozták.
