A tarvágás során egy adott erdőterületen az összes fát kivágják. Ezt követően jellemzően mesterséges erdőfelújítással, azaz csemeték ültetésével vagy magvetéssel hoznak létre új állományt. Ripszám István hangsúlyozta, hogy ezt a módszert nem a faanyagigény határozza meg. Ez egy olyan erdészeti technológia, amelyet a természetes megújulásra képtelen fafajoknál alkalmaznak. A tuskózás, vagyis a gyökérzet eltávolítása a termőhelytől és a fafajtól is függ. A hazai fajok esetében a tuskók legtöbbször a talajban maradnak. Az alföldi, alacsony humusztartalmú területeken, például az akácosoknál azonban a teljes talaj-előkészítés részeként ezeket is eltávolítják - írta az Infostart.

A szakember rávilágított arra, hogy a tarvágás önmagában nem feltétlenül káros gyakorlat. Sőt, bizonyos esetekben kifejezetten természetvédelmi célokat is szolgálhat. Jelenleg üzemi léptékben ez a leginkább alkalmazható eljárás az erdőszerkezet-átalakításra. Ilyen eset például, amikor egy védett területen lévő idegenhonos állományt, mondjuk lucfenyvest őshonos lombhullatóra, például gyertyános-tölgyesre szeretnének cserélni. A tilalom bevezetésével ezen területek kezelését mindenképpen újra kell gondolni. Magyarország kétmillió hektáros erdőterületének nagyjából a fele mesterségesen létrehozott faültetvény vagy kultúrerdő. Ezeknél a természetes felújítás csak korlátozottan működik, így mindenképpen emberi beavatkozást igényelnek. Az erdőtörvény ugyanakkor a természetes és természetszerű erdőkben eddig is tiltotta a tarvágást. Azt csakis vis maior helyzetekben engedélyezte.

Fontos tényező az is, hogy egy-egy erdőrészlet sorsáról sosem egyedül az erdőgazdálkodó dönt. Az erdőtervek kialakításában az erdőtervezők mellett a helyi önkormányzatok, a civil szervezetek és a természetvédelmi hatóságok is részt vesznek. Bár a laikusok számára a fakitermelés látványa mindig drasztikusnak hat, a természetes erdőfelújítás utolsó fázisa, a végvágás nagyon hasonlít a tarvágáshoz. A legfőbb különbség az, hogy a természetes felújításnál a kivágott fák alatt már ott van az új erdőt alkotó újulat. Ripszám István szerint az új miniszteri rendelet értelmében elrendelt teljes tiltás a gyakorlatban nem okoz komoly fennakadást. A szakemberek a védett területeken eddig is kerülték ezt a módszert. A döntés tehát zökkenőmentesen végrehajtható. A jövőben azonban érdemes lesz vizsgálni a faipari ellátási láncokra gyakorolt hatását. Emellett alternatív megoldásokat kell találni a rossz egészségi állapotú, klímaváltozás által sújtott erdők megfelelő kezelésére.