Baranya vármegyében is igazolták a parlagfű természetes ellenségének, egy különleges bogárnak a jelenlétét.
Az indiai lótusz gyönyörű növény, de a szakértők szerint károkat okozhat a hazai élővilágban.
Vannak olyan "garantált" és "tuti biztos" módszerek, amelyek fabatkát sem érnek a meztelencsigák ellen.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói vízimadarak segítségével vizsgálták a vizes élőhelyek benépesülését.
Délről és keletről olyan fajok, mint a gébfélék eddig nem tapasztalt élénk terjeszkedésbe kezdtek itthon.
A hatóság szerint kiemelt figyelem irányul a távoli kontinensekről érkező konténerekre.
Futótűzként terjed egy videó az interneten, amin az látszik, hogy egy cápára hasonlító hal úszkál.
Az enyhe tél és a csapadékos-meleg tavasz után újult erővel támadnak a barna meztelencsigák.
Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat.
A közelmúltban két egymástól független lénai tok fogásról értesült a Balatoni Halgazdálkodási Zrt.
A mosómedve hiába cuki, egy idegenhonos faj, amely természeti és gazdasági károkat okoz.
Már nemcsak a Dunában, de a Tisza vizében egyre feljebb terjeszkedik a csupasztorkú géb.
A HUN-REN ATK és az MTM kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféregfajt Magyarországon.
A klímaváltozás egyre kegyetlenebb csapásokat mérhet az emberiségre, ha nem történik változás.
Egy friss tanulmány szerint a városi vízimadarak fontos terjesztői az őshonos és az inváziós növényeknek.
Már Magyarországon is megtelepedett az ázsiai tigrisszúnyog, és ebből még nagy bajok lehetnek.
A klímaváltozás korában nem mindegy, milyen növényeket ültetnek az emberek a kertjeikbe.
A természetben előforduló idegenhonos inváziós növények egy része kertekből, parkokból szabadul ki.
Komoly problémát jelent Mohács térségben a hazánkban nem honos, agresszív terjedési stratégiájú növények jelenléte.
A biológiai sokféleség mellett az életminőségünk is áldozata lehet a világszerte közel 3500 idegenhonos inváziós faj előretörésének.
A lepkeorchideák megfelelő odafigyelés mellett több évig, gyakran évtizedekig is élhetnek és virágozhatnak.
Magyarország élőmarha-importja nőtt, míg az exportja jelentősen, 24,7 százalékkal (3,8 ezer tonna), értéke 22,1 százalékkal csökkent.
Habár 2020 óta folyamatosan nő a betakarított dió mennyisége Magyarországon, ezzel együtt az ára is jelentősen megemelkedett.
2024 augusztusában a magyar gazdák 53,7 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt 4 év átlagához viszonyítva kedvezőbb termésmennyiséggel számolhatunk Magyarországon, de a feldolgozás külföldön történik.
Ha az aratás utáni időszak száraz, az árvakelések zöme elfekszik a talajban, majd ősszel az esők hatására tömegesen megjelenik a repcevetésekbe