Újabb idegenhonos teknősfaj jelent meg a tatabányai Csónakázó-tóban, ami fokozza az ökológiai egyensúly felborulásának veszélyét.
Egy utánfutónyi kaktuszt kellett kiásnia a Mátrában a Bükki Nemzeti Park szakembereinek.
Hiába a folyamatosan fejlődő halgazdálkodási szakrendszer, évente majdnem ötvenszer kell közbeavatkozni a haltelepítések miatt.
A természeti értékek megóvása érdekében folynak a munkálatok a Budai-hegység fenyveseiben.
A természetvédelem sikere az állami szerepvállalás mellett a helyi közösségek együttműködésén és a tudományos eredmények alkalmazásán múlik.
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Több mint 22 ezer közép-európai parcellát vizsgáltak a kutatók, így derült ki a baj.
Súlyos problémákat okozhat ez az állat a magyar vizekben, ezért volna szükség a változásra.
A vörös mocsárrák inváziós fajként veszélyezteti Magyarország őshonos rákfajait és vízi ökoszisztémáit.
Egy ökológiai atombomba, ami szó szerint felzabálja az őshonos állatokat és növényeket a vízben.
Tovább terjed a Tiszában az utóbbi idők egyik legkellemetlenebb idegenhonos hala.
Sem az emberektől, sem pedig a kamerától sem tartanak a Tatán megtelepedő hódpatkányok..
Gyorsan terjed a mosómedve és a nutria Magyarországon, megfékezhetetlen az invázió?
Két papagáj vert tanyát a Tolna vármegyei Decs faluban, de senki se tudja, honnan kerülhettek oda.
Olyan idegenhonos állat bukkant fel a Balatonban, amely komoly aggodalomra ad okot
Megállíthatatlanul terjednek az inváziós poloskák, idén egy új faj is gyarapodik az országban.
Megdöbbentő, mivel került Magyarország a világ élvonalába, ezt korábban nem gondoltuk volna.
Veszélytelenek, betegséget nem terjesztenek a nagyvárosok kertjeiben is megjelent erdei csótányok.
Baranya vármegyében is igazolták a parlagfű természetes ellenségének, egy különleges bogárnak a jelenlétét.
Az indiai lótusz gyönyörű növény, de a szakértők szerint károkat okozhat a hazai élővilágban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.