Idegen állatok jelentek meg a magyar vizekben: durva károkat okozhatnak
Egyre több idegenhonos halfaj jelenik meg Magyarország vizeiben, amelyek közül a legtöbb akváriumi díszhal, melyeket tulajdonosaik engedtek szabadon.
Egyre több idegenhonos halfaj jelenik meg Magyarország vizeiben, amelyek közül a legtöbb akváriumi díszhal, melyeket tulajdonosaik engedtek szabadon.
Óriási veszélyt jelenthet a magyar élővilágra, ha növényeket hozunk haza a nyaralásból.
Ha egyszer megjelenik a kertünkben, csak nagy nehézségek árán tüntethető el onnan.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Az ázsiai lódarázs agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
A Magyar Haltani Társaság vizsgálatai szerint megjelentek az amurgébek a Fekete-Körösben.
Újabb idegenhonos teknősfaj jelent meg a tatabányai Csónakázó-tóban, ami fokozza az ökológiai egyensúly felborulásának veszélyét.
Egy utánfutónyi kaktuszt kellett kiásnia a Mátrában a Bükki Nemzeti Park szakembereinek.
Hiába a folyamatosan fejlődő halgazdálkodási szakrendszer, évente majdnem ötvenszer kell közbeavatkozni a haltelepítések miatt.
A természeti értékek megóvása érdekében folynak a munkálatok a Budai-hegység fenyveseiben.
A természetvédelem sikere az állami szerepvállalás mellett a helyi közösségek együttműködésén és a tudományos eredmények alkalmazásán múlik.
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Több mint 22 ezer közép-európai parcellát vizsgáltak a kutatók, így derült ki a baj.
Súlyos problémákat okozhat ez az állat a magyar vizekben, ezért volna szükség a változásra.
A vörös mocsárrák inváziós fajként veszélyezteti Magyarország őshonos rákfajait és vízi ökoszisztémáit.
Egy ökológiai atombomba, ami szó szerint felzabálja az őshonos állatokat és növényeket a vízben.
Tovább terjed a Tiszában az utóbbi idők egyik legkellemetlenebb idegenhonos hala.
Sem az emberektől, sem pedig a kamerától sem tartanak a Tatán megtelepedő hódpatkányok..
Gyorsan terjed a mosómedve és a nutria Magyarországon, megfékezhetetlen az invázió?
Két papagáj vert tanyát a Tolna vármegyei Decs faluban, de senki se tudja, honnan kerülhettek oda.
Az inputanyagok ára, a csökkenő felvásárlási árak és a csapadékhiány az idei évben is megnehezíti a gazdaságok életét.
2025-ben lesz tizenegyedik éve, hogy a siófoki Portfolio Agrárszektor Konferencián kiosztjuk a Portfolio Agrárdíjakat.
Megkezdődött az agrárfinanszírozási szezon az állattartó telepeket érintő pályázati döntések régóta várt első körével.
A díjazott családi borászat már nem először kapott elismerést a szakmától.
Bár a mezőgazdasági géppiac még nem lábalt ki az elmúlt évek visszaeséséből, a jövőt illetően már látszanak a pozitív előjelek.
KWS repcehibridek: piacvezető stabilitás, modern genetika és kiemelkedő terméseredmények 2025-ben is.
A tartós vízhiány és a továbbra is magas műtrágyaárak miatt minden olyan lehetőség felértékelődik, amely növeli a tápanyag-ellátottságot, javítja a tápanyagok hasznosulását, gyorsítja a gyökérfejlődést és fokozza a stressztűrést.
Hat egybefüggő éve Európa piacvezető repcenemesítő vállalataként* a Limagrain célja, hogy innovációinkkal és tudá-sunkkal, megbízható partnerként válaszokat nyújtsunk a repcetermesztésben felmerülő kihívásokra.