Nem is gondolnád, milyen halat találtak a Hévízi-tóban: ebből baj lehet
A párducmintás vértesharcsa - ami egy inváziós tulajdonságokat mutató halfaj - szaporodó állománya van jelen a Hévízi-tóban.
A párducmintás vértesharcsa - ami egy inváziós tulajdonságokat mutató halfaj - szaporodó állománya van jelen a Hévízi-tóban.
Fel kell készülni arra, hogy a klímaváltozás erősödése miatt több idegenhonos, invazív állatfaj jelenik majd meg hazánkban.
Nem a rettegett méhgyilkos darázs vetette meg a lábát Európában, hanem egy jóval kisebb és szelídebb rokona.
Ilyen halak hivatalosan már nem lehetnének a Balatonban, egy szerencsés horgász mégis kifogta őket.
Az ÖK kutatói inváziós potenciálja miatt nem javasolják a kokárdavirág kertekbe ültetését.
Peruban és Bolíviában őshonos hal bukkant fel a Hévízi-tóban, de nem magától úszott idáig.
A lakosság bevonásával folytatódik a veszélyes betegségeket terjesztő kullancsok hazai felmérése.
Messziről érkezett, veszélyes élősködők lepték el Magyarországot, de mit lehet tenni ellenük?
Egyre több kaktusz található az Alföldön, az évtized végére már komplett ültetvények is lehetnek belőlük.
Szigorú szabályok és növényegészséügyi intézkedések vonatkoznak a magánszemélyekre is.
A hajótestre tapadt invazív fajok miatt Ausztrália partjainál rekedt egy óceánjáró.
Kulcskérdés, hogy hogyan lehet kiváltani és helyettesíteni lombos fafajokkal a fenyveseket, illetve az általuk adott nyersanyagot.
Ugyan még nem tudjuk, mennyi törpeharcsa él a Balatonban, az már most biztos, hogy túl sok.
Ennek a fele se tréfa, már harcolni kell az invazív kaktuszok ellen Magyarországon.
Egyre komolyabban terjedőben van Zala megye nyugati peremén a mocsári hódnak, illetve hódpatkánynak nevezett nutria.
Magyar közreműködéssel vizsgálták a sirályok szerepét az invazív fajok terjesztésében.
A kutatók is meglepődtek, ugyanis nem megszokott "látogatók" bukkantak fel az Alföldön.
Most jönnek csak az igazán száraz évek!
Durva, mit mutattak az ATK kutatói!
Még nem létezik ellene tökéletesen biztos megoldás.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.