Komoly veszély fenyegeti az emberiséget: ebből még baj lehet

Komoly veszély fenyegeti az emberiséget: ebből még baj lehet

agrarszektor.hu
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi platform (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) új jelentése szerint az emberi tevékenység hatására több mint 37 000 idegenhonos faj került be a világ különböző régióiba és élőhelyeire, és számuk példátlan ütemben növekszik. Közülük több mint 3500 káros inváziós faj, amelyek nagymértékben veszélyeztetik a természetet, a természet által az embernek nyújtott szolgáltatásokat, a gazdaságot, az élelmiszer-biztonságot, az egészséget és a jó életminőséget. E fajok vizsgálatára ezért hazánkban is nagy hangsúly fektetnek. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) vezetésével az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium részeként tavaly létrejött Invázióbiológiai Divízió célja, hogy távoli szakterületeket átfogva, egységes koncepció mentén adjon választ az inváziós fajok által okozott kihívásokra, feltárja az inváziók ökológiai, társadalmi és gazdasági következményeit, valamint lehetséges előrejelzési és védekezési módokat dolgozzon ki. Az Invázióbiológiai Divízió 16 kutatócsoport együttes munkája révén járul hozzá az invázióbiológiai jelenségek megértéséhez.  

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Az inváziós idegenhonos fajok, amelyekről gyakran már csak túl későn vesznek tudomást, komoly gondokat okoznak minden régióban és országban. Az IPBES 143 tagállamának képviselői által a németországi Bonnban jóváhagyott, az inváziós idegenhonos fajokról és azok visszaszorításáról szóló értékelő tanulmány megállapítja, hogy a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák drámai változása mellett e fajok globális költségvonzata 2019-ben meghaladta az évi 423 milliárd dollárt, és ez az összeg 1970 óta minden évtizedben legalább megnégyszereződött - olvasható a közleményben. 

EZ IS ÉRDEKELHET

2019-ben az IPBES globális értékelő tanulmánya megállapította, hogy az inváziós idegenhonos fajok a biológiai sokféleség csökkenéséért felelős öt legfontosabb közvetlen kiváltó ok közé tartoznak. A másik négy a szárazföld és tengerek használatának változása, a fajok közvetlen hasznosítása, az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés. A tanulmány hatására az IPBES megbízást kapott, hogy gyűjtse össze a rendelkezésre álló tényeket, és dolgozzon ki szakpolitikai megoldási javaslatokat a biológiai invázió kihívásainak kezelésére. A jelentésen 49 ország 86 szakértője négy és fél évig dolgozott, több mint 13 000 forrást, köztük az őslakos népek és a helyi közösségek igen jelentős hozzájárulásait felhasználva. Ezzel ez minden idők legátfogóbb értékelése az inváziós idegenhonos fajokról.  

Miközben történelmileg számos fajt szándékosan telepítettek be haszon reményében, az IPBES jelentése megállapítja, hogy a végül invázióssá váló fajok negatív hatásai mind a természetre, mind az emberekre nézve óriásiak. „Globálisan az inváziós idegenhonos fajok az állatok és növények nyilvántartott kihalásának 60 százalékában jelentős szerepet játszottak, és 16 százalékban egyedüli okozói voltak. Ezenkívül legalább 218 olyan idegenhonos inváziós faj van, amely több mint 1200 faj helyi eltűnésért felelős. Valójában a biológiai inváziók őshonos fajokra gyakorolt hatásainak 85 százaléka negatív

- fejtette ki Anibal Pauchard professzor (Chile).

Az észak-amerikai hódok (Castor canadensis) és a csendes-óceáni osztrigák (Magallana gigas) például az élőhelyek átalakításával megváltoztatják az ökoszisztémát, ami az őshonos fajokra nézve gyakran súlyos következményekkel jár. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Az inváziós idegenhonos fajoknak az emberek számára nyújtott természeti hozzájárulásokra gyakorolt dokumentált hatásai is közel 80 százalékban negatívak - különösen az élelemforrásokban okozott károk révén -, mint például az európai parti rák (Carcinus maenas) hatása a kereskedelmi célú kagylótelepekre Új-Angliában, vagy a karibi hamis kagyló (Mytilopsis sallei) által Indiában a helyi jelentőségű halászott állományokban okozott károk. Hasonlóképpen, a feljegyzett hatások 85 százaléka - többek között a különböző inváziós idegenhonos szúnyogfajok által terjesztett betegségek, a malária, a Zika és a nyugat-nílusi láz révén - negatívan befolyásolja az emberek életminőségét, illetve egészségét. Az idegenhonos inváziós fajok a megélhetésre is rossz hatással lehetnek.

Például a Viktória-tóban a világ legelterjedtebb szárazföldi inváziós fajának, a vízijácintnak (Pontederia crassipes) a térhódítása a tilápiaállomány csökkenését okozta, és a halászat hanyatlásához vezetett. A második és a harmadik legelterjedtebb inváziós faj világszerte a közönséges sétányrózsa és a fekete patkány, amelyeknek az emberre és a természetre gyakorolt hatásai egyaránt mélyrehatóak. A jelentés szerint a biológiai inváziók hatásainak 34 százalékát Amerikából, 31 százalékát Európából és Közép-Ázsiából, 25 százalékát Ázsiából és a csendes-óceáni térségből, 7 százalékát pedig Afrikából jelentették. A legtöbb negatív hatásról a szárazföldön (kb. 75%) számoltak be, különösen az erdőkben és a művelt területeken, az édesvízi (14%) és tengeri (10%) élőhelyeken jóval kevesebbről. Az inváziós idegenhonos fajok a szigeteken okozzák a legnagyobb károkat, mivel az idegenhonos növények száma már a szigetek több mint 25 százalékán meghaladja az őshonos növények számát. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Az inváziós idegenhonos fajok jelentette jövőbeli veszély komoly aggodalomra ad okot. A ma ismert 37 000 idegenhonos faj 37 százalékát 1970 óta jelentették be, nagyrészt az egyre intenzívebb nemzetközi kereskedelem és emberi utazás miatt. Ha így folytatjuk, előrejelzéseink szerint az idegenhonos fajok száma ugyanígy fog tovább növekedni. Mivel az előrejelzések alapján nagyon sok tényező romlására számítunk, így várható, hogy az idegenhonos inváziós fajok terjedése és hatásaik növekedése is jelentősen fokozódni fog. A gyorsuló globális gazdaság, a szárazföldek és tengerek használatának intenzívebb és egyre kiterjedtebb változása a demográfiai átalakulásokkal együtt valószínűleg az inváziós idegenhonos fajok számának növekedéséhez vezetnek világszerte. Még új idegenhonos fajok betelepítése nélkül is a már megtelepedett fajok elterjedési területének növekedése, új régiókban és országokban való megjelenése várható. A klímaváltozás pedig tovább nehezíti a helyzetet

- hangsúlyozta Helen Roy professzor (Egyesült Királyság).  

A jelentés kiemeli, hogy az inváziós idegenhonos fajok és a változások egyéb mozgatórugói közötti kölcsönhatások valószínűleg felerősítik egymást, például az inváziós idegenhonos növények terjeszkedését elősegítheti az éghajlatváltozás. Ez intenzívebb és gyakoribb tüzeket eredményez - mint például a közelmúltban világszerte tapasztalt pusztító erdőtüzek némelyike -, ami még több szén-dioxidot juttat a légkörbe. Pozitívumként a jelentés kiemeli, hogy a jövőbeni biológiai inváziók és azok hatásai hatékony kezeléssel és integráltabb megközelítésekkel megelőzhetők. 

EZ IS ÉRDEKELHET

A megelőzési intézkedések - például a biológiai határbiztonság és a szigorúan betartott importellenőrzés - sok esetben beváltak, ezt támasztják alá többek között a barna marmoros bűzbogár (Halyomorpha halys) terjedésének visszaszorítása terén Ausztrálázsiában elért sikerek. A felkészültség, a korai felismerés és a gyors válasz eredményesnek bizonyult az idegenhonos fajok megtelepedési arányának csökkentése szempontjából, és különösen fontos a tengeri és a kapcsolódó vízrendszerek esetében. A jelentés jó példaként emeli ki az afrikai, ázsiai és latin-amerikai kistermelőket segítő PlantwisePlus programot, rámutatva a folyamatos monitoringstratégiák fontosságára az új idegenhonos fajok észlelésében. 

Néhány inváziós idegenhonos faj esetében az irtás sikeres és költséghatékony megoldás volt, különösen elszigetelt ökoszisztémákban, kicsi és lassan terjedő populációk esetében, többek között szigeteken. Francia Polinéziában például a házi patkányt (Rattus rattus) és az üregi nyulat (Oryctolagus cuniculus) sikeresen kiirtották. A tanulmány szerint az idegenhonos növények kiirtása nagyobb kihívás, mivel a magok hosszú ideig szunnyadhatnak a talajban. A szerzők hozzáteszik, hogy a felszámolási programok sikere többek között az érdekelt felek, az őslakosok és a helyi közösségek támogatásától és elkötelezettségétől is függ. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Ha a kiirtás valamilyen okból nem is lehetséges, az inváziós idegenhonos fajok gyakran mégis kordában tarthatók, különösen szárazföldi és zárt vízi rendszerekben, valamint akvakultúrában. Példa erre az inváziós idegenhonos „Asian tunicate” (Styela clava) visszaszorítása a kanadai kékkagylótenyészetekben. A sikeres elkülönítés lehet fizikai, kémiai vagy biológiai, a különböző módszerek alkalmassága és hatékonysága a helyi körülményektől függ. A biológiai védekezés ‒ mint például a rozsdagomba (Puccinia spegazzinii) betelepítése a keserű szőlő (Mikania micrantha) elleni védekezés céljából az ázsiai csendes-óceáni térségben - eredményesnek bizonyult az inváziós idegenhonos növények és gerinctelenek ellen. Ez a módszer az ismert esetek több mint 60 százalékában sikerrel járt. 

A jelentés egyik legfontosabb üzenete az, hogy az inváziós idegenhonos fajok elleni küzdelemben igenis elérhető nagy előrelépés. Amire szükség van, az egy országhatárokon és a biológiai biztonság biztosításában érintett ágazatokon - beleértve a kereskedelmet és a szállítmányozást, az emberi és növényi egészséget, a gazdasági fejlődést és még sok mást - túlmutató kontextusspecifikus, integrált megközelítés. Ez a természet és az emberek számára is igen jelentős előnyökkel járna

- emelte ki Peter Stoett professzor (Kanada).

EZ IS ÉRDEKELHET

A jelentésben többek között a következő lehetőségeket vizsgálták: ágazatokon és léptékeken átívelő összehangolt szakpolitikák és eljárásrendek, elkötelezettség és források biztosítása, ismeretterjesztés és a lakosság bevonása, például a „check, clean and dry" elnevezésű programhoz hasonló közösségi tudomány (citizen science) programok, nyilvános és kölcsönösen átjárható információs rendszerek, tudáshiányok pótlása - a szerzők több mint 40 olyan területet azonosítottak, ahol további kutatásra van szükség -, valamint a széles körű és igazságos kormányzás. 

Az inváziós idegenhonos fajok sürgető problémája, amely folyamatosan növekedve komoly károkat okoz a természet és az emberek számára egyaránt, teszi ezt a jelentést annyira értékessé és időszerűvé. A világ kormányai tavaly decemberben, az új Kunming-Montreali Globális Biodiverzitás Keretrendszer részeként megállapodtak abban, hogy 2030-ig legalább 50 százalékkal csökkentik a kiemelt invazív idegenhonos fajok megtelepedését. Ez egy alapvető, ugyanakkor nagyon ambiciózus kötelezettségvállalás. Az IPBES inváziós idegenhonos fajokról szóló jelentése tényeket, eszközöket és megoldási lehetőségeket kínál ahhoz, hogy ez a kötelezettségvállalás könnyebben teljesíthető legyen

- hangsúlyozta Dr. Anne Larigauderie, az IPBES ügyvezető titkára

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Növény

Megfő, megég a gyümölcs a fákon

Beindult a kényszerérés, egyre nagyobb problémát okoz a gyümölcságazatban is az extrém hőség és az erős UV-sugárzás párosa.

Támogatott tartalom

Fókuszban a tányérvédelem (x)

A napraforgó termésbiztonsága szempontjából az első kezelés kulcsfontosságú, de nem szabad megfeledkeznünk a tányér védelméről sem, mely a további minőség- és mennyiségmegőrzés záloga.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. július 18. 13:32