Óriási változások jöhetnek Európában: veszélyben a magyar gyümölcsök is

Óriási változások jöhetnek Európában: veszélyben a magyar gyümölcsök is

Szászi Zoltán
Miközben hazánkban és más európai országokban is küzdenek a gyümölcstermesztők és a borászok a klímaváltozással, a svéd és dán borkultúra most kezd kialakulni. Dél-Olaszországban pedig megjelentek a trópusi gyümölcsök.

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

Az európai kertészeti termelők idén egymás után szenvedték el a katasztrofális csapásokat a klímaváltozás miatt. Nem csak hőségrekordok dőltek meg, hanem villámárvizek, erdő- és bozóttüzek, aszályok is sorra sújtották az kontinens gazdaságait. Miközben a magyar gazdák a tavaszi fagyok és a forró, esős nyár hatásaival küzdöttek, az európai trendek bemutatták, hogy Európa agrár-szuperhatalmai is ki vannak téve a klímaváltozásnak. Egyes haszonnövények teljesen eltűnhetnek a kontinensen, máshol pedig eddig nem látott, új fajták tűnhetnek fel. Miután az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) arra figyelmeztet, hogy a következő öt évben a klímaváltozás eléri az iparosodás előtti szinthez képesti 1,5 fok globális hőmérséklet-emelkedést, ezek a trendek várhatóan csak fokozódni fognak a jövőben.

Eltűnhet az olasz prosecco?

A Euronews nemrég számolt be róla, hogy a sokaknak kedves olasz borfajta, a prosecco, hamarosan végleg eltűnhet a klímaváltozás miatt. Ezt egy nemrég publikált tanulmány támasztja alá, ami az utóbbi idők szüretei alapján úgy írja le a nevezetes szőlőfajta helyzetét, hogy az “sérülékeny és veszélyeztetett”. Dr. Paolo Tarolli, a padovai egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője úgy kommentálta az eredményeket, hogy a klímaváltozással nemcsak a tájkép és a mezőgazdaság van veszélyeknek kitéve, hanem a helyi közösségek gazdasága, történelme és kulturális gyökerei is kockán forognak.

A prosecco olyan különleges borfajta, amit kilenc provinciában állítanak elő Veneto és Friuli Venezia Giulia régiókban Észak-kelet-Olaszországban, a különleges ízét pedig a magas fekvéső dűlőkben való termesztésből kapja. Ezek apróbb szemű szőlők, amikben más a héj és a szőlőlé aránya, és a helyi mikroklíma miatt ropogós és ízletes, egyedi ízük lesz. A szőlő növekedésének egyedi körülményei között szerepel a sok napfény, hűvösebb hőmérséklet és sok csapadék. Az ilyen magaslati dűlők megművelése önmagában is kihívás, és az utóbbi években a demográfiai változások és a vidék elnéptelenedése miatt munkaerőhiánnyal küzdenek a termelők. Miközben a kereslet a prosecco iránt csak nő, az utóbbi öt évben 33 százalékkal emelkedett. Összehasonlításként, a francia pezsgő (champagne) iránti kereslet csak 1 százalékkal nőtt.

Azonban a szokásos gondok mellé az utóbbi években a globális felmelegedés miatti kihívások is társultak. A klímaváltozással járó kaotikus időjárás és az extrém időjárási események komoly degradációhoz vezettek a prosecco-t termő dűlőkben. Különösen a hirtelen érkező, viharos, nagy mennyiségű csapadék az, ami meredek, magaslati dűlőkben gyakran földcsuszamláshoz és katasztrofális talajerózióhoz vezet.

Az olasz borászati szektor idén összesen 10 százalék veszteséget szenvedett el a klíma miatt, ami egy kicsit jobb, mint a tavalyi 14 százalékos veszteség. Azonban úgy tűnik, az olasz gazdáknak mindenhol meggyűlt a baja a klímaváltozással idén is. Az olasz zöldség- és gyümölcstermelők is egymás után kapták a csapásokat a változó időjárástól. Augusztusban a Euronews arról számolt be, hogy a körtetermesztés az egész országban borzalmas szezont zárt, a termés 63 százaléka odalett az egymást követő csapásokban: Ezeknek része volt helyenként a nyári csapadék miatti áradások, a jégverés, másrészt a rekord hőség és mindezek mellett az invazív kártevők is. A méhészek arra panaszkodtak, hogy a méhek kifáradása a hőségben masszív, összesen 70 százalékos zuhanáshoz vezetett a méztermésben.

Veszélyben a magyar gyümölcsök is

Már júliusban írtunk róla, hogy eltűnhet a magyar málna, miután a termőterület 2022-re 101 hektárra zsugorodott, a termésmennyiség pedig évi 1000 tonna alá esett. A magyar málna szomorú sorsát az ország klimatikus és környezeti viszonyainak változása okozta az utóbbi évtizedekben, hiszen még az öntözött növényeket is súlyosan károsítja az erős napsugázás és a hőhullámok.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt a tendenciát az AKI augusztusi jelentése is alátámasztja. A belföldi málna a Budapesti Nagybani Piacon a 21. héten jelent meg, és az előző éves periódushoz képest a 21. és a 30. hét között 20 százalékkal emelkedett a termelői ára az előző évhez képest. Mindeközben KSH adatai alapján az év első öt hónapjában 26 százalékkal nőtt, 1,71 ezer tonnára, a kivitel 9 százalékkal esett 592 tonnára a 2022-es értékekhez képest.

EZ IS ÉRDEKELHET

Azonban idén az őszibarackot is súlyosan érintette a változékony, tavaszi idő és a fagykárok. A NAK és a FruitVeb közös jelentése szerint egyes területeken az érékenyebb fajtáknál akár 100 százalékos is lehetett a fagykár, ám a jó fagytűrő képességű fajtáknál 60-80 százalékos károkról számoltak be a gazdák. A betakarítás szeptember közepéig tart, és a 2466 hektár a teljes termőterület. A konklúzió itt is az, hogy a klímaváltozással nehéz lépést tartani, és csak a megfelelő fajták és megfelelő termesztési technológiák tudják fenntartani az őszibaracktermelést Magyarországon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Eljön a skandináv borok kora, beköszönt a trópusi Olaszország

Mindeközben egyes országok, mint az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország melegedő klímája egyre jobban kedvez olyan haszonnövényeknek, mint a gyümölcsfák vagy épp a borszőlő. A Deutsche Welle korábban már beszámolt róla, hogy az Egyesült Királyság bortermelése 2000 óta, két évtized alatt megnégyszereződött. A következő tíz évben pedig a szőlőültetvények mérete várhatóan meg fog duplázódni.

A dán borok pedig a 2000-es években kezdtek el nemzetközi díjakat nyerni. A borszőlő termesztésén ugyanis segít, hogy az áprilistól szeptemberig tartó szezonban a dán átlaghőmérséklet majdnem egy fokot nőtt hatvan év alatt, 1961 és 2020 között 13 fokról 13,8 fokra. a klímaváltozás miatt melegedő Dániából pedig festői borászatok kezdtek el felbukkanni turisztikai hírportálokon.

Azonban ugyanígy a klímaváltozás nettó nyertese a svéd borászati szektor. Az Euronews idén tavasszal írta meg, hogy ahogyan egyre északabbra terjed a borászat Európában, úgy a korábbi, kísérleti jellegű, kis méretű, főleg félig-meddig amatőr borászatok helyét egy kialakuló profi svéd borászati ágazat kezdi átvenni. A lapnak Felix Åhrberg svéd borász el is mondta, hogy azért költözött haza, mert míg a hagyományos bortermelő országok a klímaváltozással küzdenek, skandináv hazájában most kezd felemelkedni a borkultúra. A 34 éves borász, aki 2017-ben alapította a borászatát Svédországban, 14 hektár szőlőt művel, aminek nagyrésze kevesebb, mint tíz éve lett ültetve, és mostanra évente 30 ezer palackot állít elő.

Azonban a klímához és a változó környezethez itt is alkalmazkodni kell, és a svéd borászat zászlóshajó bora a Solaris, egy Németországban 1975-ben kifejlesztett fajta, ami nem csak, hogy jobban bírja a hűvös klímát, hanem betegségekkel szemben is ellenállóbb. Ráadásul, a svéd borászok azt is felhozzák előnyként, hogy bár az országuk hűvösebb, a szélsőséges időjárási események kevésbé jellemzőek a svéd időjárásra, és szakmailag is nagyobb a szabadságuk, mivel saját bevallásuk szerint sokkal könnyebben tudnak kísérletezni a borokkal, mint például a hagyományokban gazdag, de épp ezért rengeteg szabályozás által megkötött borász nemzetekben, mint például Franciaországban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mindeközben azonban Dél-Európa is igyekszik alkalmazkodni a melegedő klímához. A Deutsche Welle riportja szerint a sorozatosan rossz olívatermés miatt a az olasz gazdák az utóbbi években inkább a trópusi gyümölcsök felé kezdtek fordulni, mangóval, avokádóval és licsivel kísérletezve az olajfák helyén. És miközben a borászok elkezdtek Svédországba vándorolni, az olajfák pedig a borszőlő helyére Bordeaux-ba, a korábban olívát és narancsot termelő gazdák közül Szicílában már van, aki indián cseresznyemirtusz (más néven brazil cseresznye), acerola, mangó vagy éppen banán termelésébe kezdett. A brit i magazinnak nyilatkozó egyik szicíliai gazda, Rosolino Palazzolo pedig elmondta, hogy mivel Olaszország lassan trópusi országgá válik, ő belevágott a fekete datolyaszolva, csirimojó (annona), passiógyümölcs és papaya termesztésébe is.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között (x)

2024-től elérhető a piacon a BASF által kifejlesztett, kizárólag a KITE által forgalmazott költséghatékony gombaölőszer-kombináció, mely megbízható védelmet nyújt a legtöbb levélbetegség ellen a kalászos szegmensben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?