A kiskerti gyümölcstermesztés sikerének egyik alapja az adott fajokon belül a megfelelő fajták kiválasztása.
A klímaváltozás, a gazdasági nehézségek és a technológiai lemaradás komoly kihívásokat jelentenek a hazai bogyós gyümölcstermesztésnek.
Szeptember 2-án hatályba lépett a Szerbia és Egyiptom között megkötött szabadkereskedelmi egyezmény.
A 2025-ös málnapiacot világszerte a szélsőséges időjárás, a növekvő munkaerőköltségek és a munkaerőhiány alakítják.
Az egykor erős hagyományokra visszatekintő magyar málnatermesztés mára szinte teljesen eltűnt.
A bogyósok termesztése jelentős átalakuláson megy keresztül Magyarországon, aminek több oka is van.
A megváltozott klimatikus adottságok mellett, változatlan formában nem termeszthetők eredményesen a bogyósok.
A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a bogyós gyümölcsök hazai termesztésében.
Az elmúlt években tapasztalható magyarországi málnatermesztés jelentős visszaesésének okai részben a klímaváltozás szélsőséges hatásaira vezethetők vissza.
Egyre kedveltebbek itthon is az olyan többfunkciós élő kerti térelválasztók, sövények, amelyek ehetők is.
A vad gyümölcsök a kiskertekben is jól érzik magukat, ráadásul többnyire növényvédelmet sem igényelnek.
Egyre komolyabb problémákat okoz a klímaváltozás és a munkaerőhiány, sürgősen lépni kell.
A klímaváltozás hatására kiszorulhat a málna hazánkból, kivi és banán azonban lehet bőséggel.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
A széles gazdanövénykörrel rendelkező japán cserebogár őshazáján kívül jelentős kárt okoz.
Eltűnhet a málna, terem a banán, új háziállatok lesznek a magyar mezőgazdaságban.
Itt az ősz, némi odafigyeléssel az év ezen időszakában is bőséges lehet a termés a kertben.
Óriási vesztese lehet Magyarország a klímaváltozásnak, mindezt az elmúlt évek kemény aszályai is bebizonyították.
A Huelvából származó bogyós gyümölcsök fő célországai továbbra is Németország és az Egyesült Királyság.
A legkelendőbb nyári gyümölcsök nem állnak rosszul idén, ám az elmúlt években bőven akadtak gondok, ami az importon és az árakon is meglátszik.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
