Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!
Jelentkezzen vagy jelölje kollégáját, barátját, ismerősét a Portfolio Agrárdíjaira!
A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!
Farkas Sándor szerint a meteorológiai jelzések és felmérések alapján mintegy másfél fokkal emelkedett a hőmérséklet a Kárpát-medencében 1901 óta, míg a hőségnapok száma július, augusztus hónapban a legmagasabb volt. A miniszterhelyettes jelezte, hogy a hőségnapok párosulnak az egyre erősebb aszályos időszakokkal, és ha ez nem lenne elég, a tavaszi, kitolódott fagykárok, fagyveszélyes területek is azt mutatják, hogy teljesen megváltozott a klíma - olvasható az Infostart oldalán. A szakpolitikus elismerte, hogy noha sokféle lehetősége van, de az agrárium teljes mértékben nem tudja kivédeni ezeket a természeti változásokat, de a technológiákban kell és lehet alkalmazodni.
A különböző növényfajoknak az újragondolásában kell gondolkodni, illetve vannak olyan növények, amelyekről valószínűleg le kell mondanunk, mivel a hosszú távú előrejelzések is mind arról szólnak, hogy a felmelegedés és az aszályos időszak az elkövetkezendő évtizedekben is itt marad
- hívta fel a figyelmet Farkas Sándor.
A miniszterhelyettes hozzátette, hogy a kihívások kezeléséhez a gazdák alkalmazkodóképességére is szükség lesz, amit a tárca a támogatáspolitikával tud segíteni. Farkas Sándor arról is beszélt, hogy az öntözéses lehetőségekkel a mikroklímát, illetve a talajnedvesség állapotát is lehet befolyásolni és a növényeknek a megfelelő tápanyag-utánpótlását biztosítani. Az Agrárminisztérium ezért az alapfokú szakképzés területén is, és később pedig az egyetemi és felsőfokú képzésben is arra fókuszál, hogy a klímaváltozás kihívásaira mindenki keresse, adaptálja saját gazdálkodási formájában a változtatás lehetőségeit.
Veszélyben a málna és a burgonya
Farkas Sándor szerint egyre több olyan növény van, amely nagyon nehezen megtermelhető itthon. A málna például nem bírja a hőségnapokat és kezd kiszorulni az országból, de a kertészeti kultúrákban is vannak nehézségek, és a burgonyatermesztés is egyre inkább szorul ki Magyarországról az északi területek felé. Ugyanakkor a miniszterhelyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a Dél-Dunántúlon már vannak kiviültetvények, amelyek teljesen szokatlanok a Kárpát-medencében, és sok helyen lehet látni banánfákat a nyári időszakban a magyar kertekben, míg a dísznövényeknél megjelentek a pálmafélék is.
