A Soproni Egyetem és a MATE szakemberei Fertődön létesített kísérleti ültetvényeikben vizsgálják, hogy a fák mikroklímát szabályozó hatása miként járulhat hozzá a bogyós gyümölcsök - köztük a málna - fenntartható, környezeti változásokhoz alkalmazkodó termesztéséhez. A kutatás eddigi eredményei biztatóak: a fertődi ültetvényekben mért adatok alapján a bogyósok - megfelelő technológiával és környezeti védelemmel - továbbra is sikeresen termeszthetők hazánkban. Ez a munka nemcsak a málna jövőjét érintheti, hanem új utakat nyithat a klímaadaptív, környezetbarát mezőgazdaság előtt is - írja közleményében a Soproni Egyetem.

A málnatermesztés előtt álló kihívásokról és a lehetséges megoldásokról július elején Sarródon egyeztettek a szakemberek. A rendezvény a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjának és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának szervezésében, valamint a Soproni Egyetem közreműködésével valósult meg.

Fertődön már több mint 7 éve zajlik agrárerdészeti málnatermesztési kísérlet, amelynek eredményei és a vizuális tapasztalatok is igazolták az úgynevezett vegyes kultúra termesztésének sikerességét. A fák javítják a mikroklímát és jelentősen növelik a bogyós kultúra vitalitását, az öntözés azonban elengedhetetlen. Erről Dr. Varga Jenő, a MATE kutatója számolt be.

Napjainkban a bogyósok termesztésénél az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás hatásainak mérséklése. Fő málnafajtáink érési ideje arra a periódusra esik, amikor akár 35-40 Celsius-fokos hőmérséklet is előfordul. A légköri szárazság és az erős napfény hátráltatja a növény és a gyümölcs fejlődését, levél- és gyümölcsperzselődést, napégést okoz. Az adaptációhoz már kevés a nemesítési lehetőségek kiaknázása, a növények árnyékolására, kedvezőbb mikroklíma kialakítására van szükség. Ennek egyik megoldási lehetősége az agrárerdészeti rendszerben történő termesztés

- mondta a szakember. A kedvező hazai tapasztalatokat mutató agrárerdészeti bogyós technológia iránt nemzetközi érdeklődés is mutatkozik. A Pannon-medence agráriumának klímaadaptációját segítő nemzetközi együttműködésben megalakult ClimaPannonia projekt ennek a technológiának a további vizsgálatát, validációját és széles körű gyakorlati hasznosítását tűzi ki célul.

A következő négy évben a Soproni Egyetem és a MATE kutatói szoros együttműködésben dolgoznak majd azon, hogy átfogó képet kapjunk a fás-bogyós vegyes rendszerek fenntarthatóságáról és regionális alkalmazhatóságáról

- mondta el Vityi Andrea, a Clima Pannónia projekt szakmai vezetője, a Soproni Egyetem docense. Mint kifejtette, a kutatás középpontjában a természetes árnyékolás mikroklímára, vízgazdálkodásra és terméshozamra gyakorolt hatásának vizsgálata áll a fertődi kísérleti málnaültetvényben.

Ezek mellett a beltartalmi mutatókat, a biodiverzitás alakulását és a rendszer szénlábnyomát is nyomon követjük, hiszen ezek kulcsfontosságú tényezők a jövő mezőgazdasági gyakorlatainak kialakításához

- tette hozzá. A projekt regionális kitekintést is kínál:

a Novi Sad-i Egyetemmel való együttműködés lehetőséget ad arra, hogy egy hasonló rendszer vizsgálatán keresztül a modell adaptálhatóságát szélesebb környezetben is értékeljük

- emelte ki Vityi Andrea az Erdőmérnöki Kar Környezet- és Természetvédelmi Intézetének képviseletében.

Az utóbbi 40 évben jelentősen nőtt a csapadékmentes időszakok hossza és a hőmérséklet is növekedett, így az aszályok egyre súlyosabbak lettek Magyarországon. A fákkal kombinált mezőgazdasági rendszerek vagy más néven agrárerdészeti technológiák több szempontból is kedvező hatással bírnak a szántóföldi növények termesztésében.

Az árnyékolás mellett, a hőmérséklet temperálása, páratartalom emelése, a túlzottan magas talajhőmérséklet csökkentése és a talajpárolgás gátlása többek között azok a kedvező hatások, amelyek a fák alá ültetett bogyósok nagyobb termésátlagait és jobb minőségét is megtámogatják - ezeket a tényeket már a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézetének kutatói ismertették a szakmai közönség előtt. A gazdálkodók számára is fontos információkat hordoztak azok az eredmények, amiket a fertődi agrárerdészeti ültetvény korábbi hidrológiai vizsgálataiból nyertek.