Az éghajlatváltozás és a munkaerőhiány alapvetően átformálja a hazai bogyósgyümölcs-termesztés szerkezetét, azonban megfelelő technológiával és fajtaválasztással újra fellendíthető az ágazat - nyilatkozta az InfoRádióban Takács Ferenc, a FruitVeb alelnöke. A szakember rámutatott, hogy míg az 1900-as évek végén Magyarország európai szinten is jelentős málnatermesztő országnak számított, mára ez a gyümölcs szinte teljesen eltűnt a hazai ültetvényekről. Ezzel szemben a bodza igazi sikertörténetnek számít az ezredforduló óta.

Míg málnát jelenleg Magyarországon néhány tíz hektáron elszórtan termesztenek, addig a bodzából, amelyet a különböző fasorok és út menti sávokból gyűjtöttek a 80-as években, jelenleg már hatezer hektáron termesztik

- fogalmazott a FruitVeb alelnöke. A két gyümölcs ellentétes karrierjének hátterében elsősorban a betakarítási módszerek különbsége áll. A málna kizárólag kézi szedést igényel, míg a bodza könnyebben begyűjthető, gyorsabban növekszik, és kevesebb növényvédelmi beavatkozást igényel a jó jövedelmezőséghez.

Takács hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás miatt ma már elképzelhetetlen a minőségi gyümölcstermesztés öntözés nélkül. Emellett a korábban kivételesnek számító jégverés mára általános jelenséggé vált, így a jéghálós védelem a kisebb kultúrákban is terjed. Az erős napsugárzás okozta napégés ellen árnyékolással, a tavaszi fagyok ellen pedig célzott beavatkozásokkal kell védekezni.

A ribiszketermesztés területén is jelentős változások figyelhetők meg. A fekete ribiszke előnye, hogy termesztése szinte teljesen gépesíthető, így kevésbé munkaerő-igényes. A piros ribiszke - bár betakarítása még nagyrészt kézi munkát igényel - értékesebb termék, mivel a cukrászipar és a gasztronómia fontos alapanyaga, emellett friss fogyasztásra is keresett.

Nagyrészt még fürtösen kell szedni kézi munkaerővel, ez egy picit drágábbá teszi a termesztését, de vannak pozitív jelek, amelyek azt mutatják, hogy újra nagy igény jelentkezik ezekre a gyümölcsfajokra

- zárta gondolatait a szakember.