Angolperje

Az angolperje fényes sötétzöld, meddő hajtásokkal is rendelkező, lazán bokros növekedésű, évelő növény. Eredeti elterjedési területe Európa, Ázsia és Északnyugat-Afrika.

Az angolperje jellemzői

Az angol perje vagy más nevén kurta perje Nyugat-Európában a legeltetett zöldterületek jellegzetes faja. Tömött gyepet alkothat, mely a taposást is jól tűri, ezért igen sokoldalúan használható. Parkok és kertek pázsitjaiban is mindig megtaláljuk. Az angol perje egy laza bokrú, évelő (2 és 3 éves), ha kaszálás vagy legeltetés útján magszárba szökkenését megakadályozzuk, 4-5 évig is zárt gyepet alkotó aljfű. Szárai kopaszok, hengeresek, kevés csomóval, felállók, lazán szétterülők vagy ívben felemelkedők. A 30-70 centiméter hosszú szárak gyakran nagyszámúak, ezért a tövek szűk térállásban zárt gyepet képeznek, a levelei pedig a szárhoz hasonlóan kopaszok. Jól fejlett, erős gyökérzete van, emellett a parkok egyik fontos pázsitfüve. Az angol perje tipikusan legelőre való aljfű, mert a legerősebben taposott, erősen használt gyepeken, sokszor az utak menti gyeptársulásokban található meg. A gyepben kedvező körülmények között 4- 6 évig is megél, de rossz talajon gyorsan kipusztul.

Az angolperje általánosan elterjedt és gyakori hegyi és nedves legelőkön, száraz gyepekben, réteken, utak mentén, taposott gyomtársulásokban; üde vagy közepesen száraz, tápanyagokban és bázisokban gazdag agyag-, ritkábban homoktalajokon nő. Gyors fejlődésű, 6-8 nap alatt kikel, és rövid idő múlva már díszít. Hátránya, hogy nem hosszú életű, nagyjából 2-3 év után kiritkul. A virágzási ideje májustól szeptember végéig tart. Az angol perje akkor állandó alkotófaja a legelőnek, ha magpergéssel fenn tudja magát tartani. Erősen generatív hajlamú növény, mindenáron magot akar hozni. Az első évben - tavasszal telepítve nem fejleszt szárat, de a második évtől kezdve durva magszárat hoz, és nagyon kevés levelet hajt. Gyors fejlődésével rövid idő alatt nagy termést ad, és már ez első évben jól megköti a talajt. Amit érdemes még megemlíteni, hogy az erózióvédelemben nagyon jelentős növény, hiszen az értékes fajok közül elég jól tűri a szárazságot. Jól társítható a réti perjével, réti csenkesszel és a fehérherével.