Brazília terve szerint a legelők helyreállítása és az integrált rendszerek 2030-ig több millió tonna CO2-egyenértékű kibocsátást csökkenthetnek.
Három jelentős pályázati felhívás kérelembenyújtási időszaka is augusztusra fog esni.
Az elmúlt években tapasztalható magyarországi málnatermesztés jelentős visszaesésének okai részben a klímaváltozás szélsőséges hatásaira vezethetők vissza.
Itt van néhány párhuzam az erdők és a mezőgazdasági területek fával, faállománnyal való borítottsága között.
A Közös Agrárpolitika Irányító Hatósága közzétette az „Erdészeti génmegőrzés támogatása című (KAP-RD36-1-25 kódszámú) pályázati felhívást.
Új, a korábbiaknál szélesebb adatbázis segíti az uniós mezőgazdaság fenntarthatóvá tételét.
A helytakarékosság az összes kertészeti termesztési ágazatban kulcskérdés, kicsiben és nagyban is.
Az erdőgazdálkodók is élhetnek a KKV-k innovációs képességének támogatására kiírt GINOP pályázati lehetőséggel.
November 19-ig tart az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett voksolás, három fafaj van versenyben.
A faültetés lenne a kulcsa a klímaváltozás elleni harcnak?
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
