Az, hogy mi lehet a megoldása a veszteségeket felhalmozó borászati túltermelésnek, jelenleg is kérdés. A francia agrárminiszter, Marc Fesnau azt nyilatkozta, hogy az iparágnak komolyan terveznie kell a jövőre, és a francia borászatnak „el kell gondolkodnia a változó fogyasztói igényeken, majd alkalmazkodni hozzájuk.” Erre pedig az egyik megoldás új haszonnövényekre való átnyergelés. A francia kormány a 200 milliós bormegsemmisítő kereten túl nyáron azt is bejelentette, hogy 57 millió euróval (21,8 milliárd forint) támogatják Bordeaux-ban összesen 9500 hektár szőlő kivágását, hogy tovább csökkentsék a túlkínálatot és stabilizálják az árakat.

A gazdák pedig további nemzeti támogatások sorára pályázhatnak, ha új növényekre váltanak. Például olajfára. Azonban kis túlzással egy bordeaux-i borásznak majdnem annyira új dolog olajfát ültetni, mint az egy magyar borásznak lenne. Akkor miért éri meg?

Tragédia: tömegesen semmisítik meg az eladhatatlan bort

Franciaország 200 millió eurót költ a felesleges borok megsemmisítésére a kereslet csökkenése miatt.

Szőlő helyett olíva

A bordeux-i olajbogyó ötlete nem idén született. Éppenséggel az olíva az a haszonnövény, ami még pont megél a Bordeaux-t is magába foglaló Gironde megyében, és úgy tűnik, tényleg kiválthatja a szőlőt, ha a kezdeti problémákra megoldást találnak a gazdák. A történelmi borrégió már évek óta küzd az alacsony árakkal, és az Olive Oil Times idén februári cikke arról számolt be, hogy Bordeux-ban már évek óta elkezdték a szőlőket csendben felcserélni az olajfák. Sőt, van, aki mandulát vagy éppen kivit tervez a szőlő helyére.

A klímaváltozás miatt a borászatnak már a COVID-19 előtt is akadtak problémái Ezért a bordeaux-i borászok már az előző évtizedben elkezdtek olajfákat is ültetni, akkor még elsődlegesen a termelés diverzifikálása végett, hogy a klímaválságban több lábon tudjanak állni. És hacsak télen nem fagy el, a mediterrán partszakasznál óceánibb klímájú Gironde megyében a tapasztalatok szerint megél az olajfa. Az utóbbi hónapok pedig az olajbogyó eladhatóságát igazolták. A Washington Post augusztusban írt róla, hogy a nyáron az olívaolaj elérte a 8500 dolláros átlagárat, ami az elmúlt húsz év átlagánál 125 százalékkal magasabb. Ennek oka többek között a legnagyobb európai termelőket, Spanyolországot és Olaszországot érő terméskiesés volt, ami az egész világpiacot befolyásolta. Júniusban pedig a Vitisphere francia borász hírportál számolt be róla, hogy több helyi vállalkozó pár évvel az ültetés után már le is szerződött az olívabeszállításról több szezonra előre. Ugyanis, míg a borokból túlkínálat van, olívaolajból Franciaország évente csak 5 ezer tonnát termel, de 130 ezer tonnát fogyaszt el.

Mindenesetre, egyelőre nem problémamentes a bordeux-i olívatermelés. Az öntözése sokkal nagyobb kihívás, mint a helyén korábban álló szőlőknek, és az olívába átnyergelő termelőknek most az öntözőrendszerek teljes hiányával kell megküzdenie, ami a fiatal olajfáknak gondot jelent. Mindeközben, az olívának nincs hagyománya a régióban, és nem csak a nulláról kell megtanulják a korábbi borászok az olíva termelését, a különböző fajtáknak a régió klímájához való alkalmazkodóképességének kitanulása, a legjobb fajták megtalálása is idő. Ezért a bordeaux-i olíva még gyerekcipőben jár.

Idehaza sem egyszerű

Magyarországon 4,2 millió mázsa lehet idén a szüretelt borszőlő mennyisége. Azonban a klímaváltozás miatt a magyar borászok is évről évre különböző problémákkal kell, hogy megküzdjenek. Idén hűvös tavasszal nézett szembe a magyar borászati szektor a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint, ami miatt vontatott volt a rügyfakadás. A meleg és csapadékos nyár pedig a magas páratartalom miatt nagyon előnyös volt a gombafertőzéseknek.

Géppel a szüret is jobban megéri

Kirívó a munkaerő-hiány a szőlészetekben, ezért gyorsan terjed a gépi szüretelés.

Az időjárási és egyéb környezeti károk a szőlőket a szüret előtti utolsó percig veszélyeztetik. Augusztus végén például a badacsonyi borrégiót érte utol pusztító jégeső, Badacsony és Szigliget térségében komoly károkat okozva.

Az idei év különösen nehéz volt. A tavalyi hatalmas szárazság után szinte úsztunk a csapadékban, így nagy problémát okozott például a lisztharmat és a peronoszpóra. Ezért is fájdalmas, amikor a szüret alatt ér minket egy ilyen jégverés

- nyilatkozta kérdésünkre a badacsonyi régió egyik helyi borásza, Szászi Endre. A párás nyár alatt ugyanis sokat kellett fektetni a szőlők gombás fertőzésektől való védelmébe, és a legszerencsétlenebb időpontban vitte el a jég a hónapokon keresztül gondosan megvédett szőlőt.

Remélhetőleg, ha most napos idő lesz, nem lesz akkora a kár. Hogy mennyi az összes veszteség, az területtől és fajtától is függ. A mi borászatunkban idén ez körülbelül 10-20 százalék. Ebben benne van a jégeső, a gombás fertőzések és a vadkár is

- teszi hozzá Szászi Endre. Az őzek, szarvasok, vaddisznók ugyanis a vadhálók, villanypásztorok telepítése ellenére is évről évre egyre nagyobb károkat okoznak, magyarázza a borász. A magyar borszektor munkaerőhiánnyal is küzd, ami miatt több borvidéken is egyre jobban terjed a gépesítés.