A hazai kertészeti ágazat idén már a sokadik nehéz évet tudhatja maga mögött. Almában például az elmúlt 20-30 év egyik legrosszabb termése volt a mostani, és ezen a helyzeten a magas energiaárak sem segítenek, hiszen ez az a gyümölcs, amit huzamosabb ideig tárolunk, ezért is látni most azt, hogy sokan igyekeznek megszabadulni az almától még a betárolási időszak előtt - mondta Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián. Általánosságban a hazai gyümölcsültetvényeket tekintve a szakember úgy látja, hogy ahol van öntözés, illetve volt termésritkítás, jövőre is jó lesz a rügyberakódottság, ami alapja egy jó termésnek. Ahol viszont ezek nincsenek meg, ott nagyon szomorú lesz a kép tavasszal, és a hazai gyümölcsültetvények háromnegyede öntözetlen. Apáti Ferenc közölte, az elmúlt két évben megpályázott, illetve elnyert projektek körülbelül háromnegyede nem fog megvalósulni a gyümölcstermesztésben, aminek az okai a drágulás, valamint az általános bizonytalanság, ami most mindent övez. A zöldítéssel kapcsolatban kiemelte, azt látni, a gyümölcstermelők többsége nem feltétlenül híve ennek, az viszont biztos, hogy nem kerülhető el, hogy sokkal kevesebb növényvédő szerrel oldjuk meg a gazdálkodást 5-10 éves távlatban. Hozzátette, ebben jelen pillanatban nagyon felkészületlenek vagyunk. 

Azt gondolom, hogy a hazai gyümölcstermesztő felület 40-50 százaléka korszerűtlen, és potenciálisan versenyképtelen, emellett borzasztó nagy hátrányban vagyunk a szaktudás oldaláról is, mert az elmúlt 20 évben nem fordítottunk rá energiát. Szerintem a következő 2-3 évnek a gyümölcsben piactisztító hatása lesz itthon, és nagyon sok termelő ki fog esni, viszont utána jön majd egy nagy fejlődési lehetőség, illetve hullám.

A zárt üvegházas hidrokultúrás kertészet sokkal szerencsésebb helyzetben van, mint a szántóföldi növénytermesztés, részben azért is, mert az öntözést csepegtető rendszerrel meg tudjuk oldani - hangsúlyozta Feczák Tamás, a Hódkertész Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, aki egész évben odafigyelve gazdálkodott, az egy nagyon jó évet le tudott hozni, tekintve, hogy a termelők költségeinek növekedése a boltokban is érzékelhető. A szakember szerint ezek a megemelkedett költségek a továbbiakban is meg kell, hogy jelenjenek a polcokon, mert, ha ez nem fog megtörténni, akkor a termelés nem lesz gazdaságos és hosszútávon fenntartható. 

Az idei évben láthatóan nagyon megdrágultak a hajtatott termékek, köztük a paradicsom is, ugyanakkor már most egy 25-40 százalékos forgalomcsökkenés tapasztalható Magyarországon, ami szerint csak a jéghegy csúcsa. Ha ugyanis megérkeznek a rezsiszámlák a családokhoz, akkor még jobban szűkülni fog az itthoni piac, így azt gondolom meg kell kezdeni exportpiacokra szállítani az árut. Nagyon nehéz lesz a 2023-as év, de az elmondható, hogy most lehet külföldön olyan piacokon elhelyezkedni, ahova eddig például a németek és a hollandok szállítottak.

A zödségfeldolgozással, döntően zöldborsóval és csemegekukoricával foglalkozó Fülöp Gábor Zoltán, aki az Agrosprint Zrt. alapító-tulajdonosa elmondta, az energiaárak emelkedése náluk is komoly gondokat okoz, és ez főleg a tárolásnál látszik meg. Hozzátette, az ilyen magas árak mellett átrendeződött a fagyasztott termékek termelési költsége, míg 3-4 évvel ezelőtt 40-50 százalékot tett ki, az alapanyag pedig 60-at, ma már ez utóbbi teszi ki a 75 százalékot, az egyéb költségek pedig a 25-öt, tehát jelenleg a drasztikus alapanyagár-növekedés határozza meg a cég költségeit. A szakember kitért arra, ebben a gazdasági évben azt látták, hogy a magyar multiknál sokkal könnyebben át tudták hárítani a költségnövekedést, mint az exportpiacokon, ahol sokkal nagyobb a verseny. 

Összességében azt tapasztaltuk, hogy a friss áruban komoly visszaesés van itthon, a fagyos áruban azonban mi nem érzékeltünk visszaesést a fogyasztók részéről. Azt gondolom ugyanakkor, hogy nehéz most megmondani, milyen szintű költségnövekedés lesz jövőre, de az biztos, hogy még egy ilyen szintű, 30-35 százalékos áremelést a fogyasztók már nem fognak majd elviselni.

Tomcsányi Pál, a Sóskút Fruct Kft. ügyvezető igazgatója beszámolt arról, hogy az aszály nagyon megviselte a csonthéjas ültetvényeit a cégnek, főleg az őszibarackot és a kajszit, és habár a termésmennyiség normális lett volna, a gyümölcsméret a csapadékhiány miatt nem lett megfelelő. Emellett úgy látja, hogy a vesszőállomány nem olyan fejlett, mint a korábbi években volt, ami aggodalomra ad okot a jövő évi rügyállományt és kötődést illetően. A szakember beszélt arról is, hogy jelenleg nehezen tudja elképzelni azt, hogy kevesebb vegyszerrel, illetve bizonyos esetekben teljesen vegyszermentesen, hogyan lehet majd egyes kártevőket, kórokozókat megfogni az ültetvényekben.

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor