Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója, mint fogalmazott, a madárinfluenzát egyszerűen nem tudják menedzselni, a telepek nem tudják megakadályozni a járvány betörését. A gyilkos kór nem betör, hanem itt van mindig, és egyelőre ő áll nyerésre. Lehet ellene védekezni, de az komoly beruházásokat igényel, a teljes tartástechnológiát meg kell változtatni. Az UBM Csoport igazgatósági elnöke, Varga Ákos elmondta, hogy nagyon szereti a baromfit etetni, mert sokkal kiszámíthatóbb és stabilabb például a sertésnél.

Azt mondom, hogy nyerő mező az állattartásban takarmányozás szempontjából. Ha azt nézzük, hogy mennyi takarmányt gyártunk itthon, mennyi káreseményünk történt, mennyi a lejárt fizetési határidő, azt tudom mondani, vannak nehézségek, de még midig „jobb” ágazat, mint az összes többi.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is egyetértett azzal, hogy a többi abrakfogyasztó ágazathoz képest a baromfiszektor jobb helyzetben van. Varga Ákos a kerekasztal-beszélgetés során kifejtette, hogy a takarmányárak a duplájára nőttek másfél év alatt. 1 tonna táp például 100 ezer forintról bőven 200 ezer forint fölé emelkedett. Hozzátette, hogy Európában euró alapú finanszírozások vannak, ami által a hazai termelők még jobban le lesznek maradva a versenytársaktól.

Ez ilyen magyarspecifikus dolog. Itt a legnagyobb az élelmiszerinfláció, az emelkedő költségek, magasabb a finanszírozás és még sorolhatnám. Lesz, aki nyerni fog, aki pedig nem, az majd integrálódik valahová, ha talpon szeretne maradni.

A Tranzit Csoport vezérigazgatója szerint több olyan cég is tönkre mehet, akik ugyan megfelelően gazdálkodtak, de nem ruháztak be jól. Mindezek mellett a bankok (jogosan)„befeszültek”, ami szintén nem könnyíti meg a helyzetet.

Itt a megoldás a problémákra?

Nem lesz más megoldás, a „kisebbeknek” integrálódnia kell, máshogy nem fognak tudni fennmaradni. Az a termelő, aki évtizedek óta a szakmában van, akkora tudással rendelkezik, hogy szinte bárhol óriási értéket képviselhet

- vélekedett Harmath Attila, a Kel-Feder Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója.

Ezt pedig a többi szakember is megerősítette, és egyértelművé tették, hogy a kulcs az integrálódás lehet. Akár még a madárinfluenzára is megoldás lehet, a kisebb gazdaságoknak ez a helyes út. Ha nézünk egy példát, egy „kisebb” cégnek, termelőnek a bank nem fog 200-300 millió forintnyi hitelt odaadni, így pedig nem fognak tudni beruházni sem.

Ami az ársapkát illeti, Szabó Ákos elmondta, hogy a gond az, hogy például a csirkemell és a farhát tavaly októberi árszinten van tartva. Az élőcsirke ára azonban megduplázódott ez idő alatt. Egyben nagy a torzítás is, hiszen, míg 1800 forint körülbelül egy kiló csirkemell, addig 2200 a combfilé, aminek fele ennyinek kellene lennie - és ez nagyon nincsen rendben. A kerekasztal-beszélgetésen résztvevő szakemberek az árstop kapcsán is egyetértettek abban, hogy értik, mi az üzenete az árstopnak, ugyanakkor a kereskedő cégeket és a kiskereskedelmet bénítja. Mint mondták, ha egy trendet ennyire erősen megtörnek, abból mindig baj van. Egyensúly helyett káosz lesz, akárcsak most. Mikor egy áruházlánc rá van kényszerítve, hogy beszerzési ár alatt adja tovább a termékeit, akkor az óriási inflációnövelő dolog, hiszen minden más áru drágulni fog.

A jövő képlékeny, az viszont biztos, hogy kemény félév elé néznek az ágazat szereplői, a második félév viszont némi reményt is kelthet. Aki megfelelően gazdálkodott és forgatta a pénzt, az talpon tudott és talpon is fog tudni maradni.

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor