Vallottak a szakértők: 2023-ban véget ér az olcsó pénz korszaka az állattartásban

Vallottak a szakértők: 2023-ban véget ér az olcsó pénz korszaka az állattartásban

agrarszektor.hu
2022-ben elképesztően extrém körülmények alakultak ki a takarmányozásban, mivel az ágazat szereplőinek nemcsak a költségeik megnövekedéssel, illetve árrobbanással, hanem az aszály miatt soha nem látott áru-, illetve alapanyaghiánnyal is szembesülniük kellett. A Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián a meghívott szakemberek szerint az orosz-ukrán háború lényegében megmentette a magyar állattartást, ahol az országba érkező extra gabonamennyiség nélkül komoly állománycsökkentések történtek volna. A takarmányárak tekintetében azonban még nem ért véget a drágulás, és külön problémát jelenthet a helyettesítő termékek szűkössége és piaci elérhetősége.

Már csak néhány nap és jön az Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét - Ne hagyja ki!

A résztvevők 15% kedvezménnyel regisztrálhatnak két új májusi agrár konferenciánkra, az AgroFood 2024 és AgroFuture 2024 konferenciára!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A legfrissebb, november 27-i adatok szerint a háború kitörése óta 12 millió tonna áru hagyta el Ukrajnát, ennek 42%-a kukorica volt, 29%-a búza, 13%-a napraforgó volt - mondta el Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián. Októberben több mint 4 millió tonna árut vittek ki az országból, novemberben 2-2,5 és decemberben is 3 millió tonnához közeli helyet várnak. A három célállomás Spanyolország, Kína és Törökország voltak. A szakember beszélt arról is, hogy Magyarországon elmúlt fél évszázad leggyengébb éve volt az idei, mind a termésátlagok, mind a termésmennyiségek terén. Kulik Zoltán elmondta, hogy kukoricatermés még gyengébb lett, mint korábban jósolták, a végső eredmény megközelítőleg 2,4 millió tonna lett. A búzából a végső számítások szerint, importtal együtt a felhasználható termésmennyiség összesen megközelítőleg 4,5 millió tonna volt, a hazai felhasználás pedig 4,08 millió tonnát tett ki. Rosszabb lett az eredmény a kukoricánál, ahol az összes felhasználható termés épp csak meghaladta az 5 millió tonnát, a teljes felhasználás pedig 4,85 millió tonna volt. Az elmúlt 3 év átlagát megnézve az látható, hogy mintegy 7 millió tonna gabona hiányzik - mondta ki Kulik Zoltán. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója beszélt arról is, hogy a hazai sertésállomány 5,2%-kal, a baromfiállomány pedig 12,1%-kal csökkent, ezzel szemben - a KSH adatai alapján - a szarvasmarhaállomány 2,5%-kal nőtt. A tejtermelés során egy liter tej előállításának az önköltsége 2022 negyedik negyedévében 185 forint volt, 45 forinttal több, mint az első negyedévben. A sertéshús kilogrammjának előállítása az év eleji 600 forintról mostanra 730 forintra emelkedett, a baromfihúsé 380 forintról 525 forintra. Kulik Zoltán ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyarországon megtermett 2,4 tonna kukoricánál sokkal nagyobb gondot jelent az aflatoxin-szennyezettség, amely a teljes termésből körülbelül 700 ezer tonnát érint. Ahol 3 millió tonna alatt volt a hektáronkénti terméshozam kukoricából, ott erős a szennyezettség - emelte ki Kulik Zoltán.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója

Az állattartók között is lehetnek nyertesei az idei évnek

Noha az idei év legnagyobb nyertesei a növénytermesztők voltak, az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen a meghívott előadók egyetértettek abban, hogy lesz olyan állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozás, aki 2022-ben nyereségesnek mondhatja magát. Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. tulajdonosa szerint van olyan ágazat az állattenyésztésen belül, amelynek nem olyan rosszak a kilátásai. Osztotta ezt a nézetet Kulik Zoltán is, aki szerint az állattenyésztés olyan széles spektrumot fed le, hogy egészen biztosan lesznek olyanok, akik elégedettek lehetnek az év végén.

Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. tulajdonosa
Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. tulajdonosa

Lesz-e elég takarmány a magyar állattartók számára?

Balassa Gergely, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetője szerint lesz elég alapanyag, és a magyar takarmányipar el fogja tudni látni az állattenyésztőket. A mostani 2,4 millió tonnás kukoricatermés ugyan minden idők legrosszabbja, viszont lehet helyettesíteni más elemekkel. Csitkovics Tibor szerint, bármilyen furán is hangzik, de az orosz-ukrán háború megmentette a magyar állattartókat, mert emiatt juthatott el az országba az a gabonamennyiség, amire az ágazat szereplőinek égető szüksége volt. Ha ez a mennyiség elkerülte volna hazánkat, akkor az állományok 30-40%-át le kellett volna vágni, mondta ki a szakember. Kulik Zoltán hozzátette, hogy a magyar takarmánygyártók és -keverők mindent meg fognak tenni azért, hogy ne kelljen csökkenteni az állományokat.

Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. tulajdonosa
Balassa Gergely, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetője

Hogyan növekedtek meg a költségei?

Kulik Zoltán szerint az költségekben nagyon érezhető az energia, a csomagolóanyagok és a logisztika árának változása, valamint a finanszírozás is. A takarmánygyártók és a termelők nagy része ugyanis még az olcsó hitelekből él, de ennek a világnak vége lesz 2023-ban. Nagyon komoly ára lesz a pénznek, a finanszírozásnak és az időnek. Csitkovics Tibor szerint külön kell kezelni a premixeket és a késztápokat. A premixeknek rossz évük volt a logisztikai nehézségek miatt, az energiaköltségek is emelkedtek, de mostanra elérték a csúcsot. A késztápoknál viszont lassan csökkennek az árak, főleg az ukrán pluszkínálat miatt. A kockázatot az jelenti, hogy a fehérjehordozók ára történelmi magasságban van, és vélhetően még növekedni fog. Emellett pedig nagyon szűk a helyettesítő termékek köre, és azok se mind elérhetőek a piacon. Balassa Gergely szerint 2023-ban az energia és a bérek emelkedése még be fog épülni a költségekbe, így bármiféle árcsökkenés csak ez után képzelhető el. A háború kitörésekor kilőtt a monokalcium-foszfát (MCP) ára, de ez mostanra konszolidálódott. Ezzel kapcsolatban Csitkovics Tibor megjegyezte, hogy a foszfor Európába Oroszországból, Finnországból és Észak-Afrikából érkezik, ebből gyártanak foszforsavat, ami az MCP előállításához kell. Ez azonban egy nagyon energiaigényes folyamat, az előállítási költségek pedig három-négyszeresére emelkedtek, így nem valószínű, hogy ennek csökkenne az ára a közeljövőben.

Az aszály nemcsak a termésmennyiséget csökkentette

Molnár Lajos, az SGS Hungária Kft. Kirendeltség- és Laboratóriumvezetője elmondta, hogy az aszály nemcsak a termésmennyiségre volt hatással, megmutatkozott a toxinok szintjében is, és itt nemcsak az aflatoxinokra és a DON (deoxinivalenol) toxinokra kell gondolni, de a fumonizinokra is. A partnereik éppen ezért egyre többször kérnek teljes körű ellenőrzéseket. A vizsgálatok alapján eléggé súlyosnak mondható a helyzet. A szakember éppen ezért mindenkit arra biztatott, hogy vizsgáltassa be a terményeit. Az orosz gabonabeáramlással kapcsolatban Molnár Lajos elmondta, hogy eddig jellemzően még tavalyi tételek érkeztek hazánkba, az idei termés szállítását még csak most fogják elkezdeni. Ezekben a gabonákban nem volt toxinokkal szennyezett tételek, a szakember szerint ezeknél inkább a gmo-ra és a peszticidekre kell figyelni, amelyekre más előírások vonatkoznak, mint az Európai Unió országaira. Kulik Zoltán szerint az Ukrajnából érkező termékeket is meg kell majd vizsgálni, nem feltétlenül toxinok, hanem inkább a fuzárium miatt.

Molnár Lajos, az SGS Hungária Kft. Kirendeltség- és Laboratóriumvezetője
Molnár Lajos, az SGS Hungária Kft. Kirendeltség- és Laboratóriumvezetője

Kiváltható-e a kukorica a takarmányozásban?

Kulik Zoltán szerint ha egy receptbe búzát rakunk, akkor az teljesen máshogy viselkedik, mint a kukorica. Egy átlagos évben a takarmányipar 1,5 millió tonna kukoricát és 1 tonna búzát használ fel, de az árak és a minőség függvényében ez 3-400 ezer tonnával eltolódhat. Ha a kukoricát kiváltják a takarmányozásban, vagy hiányzik, akkor ott energiát kell pótolni. Ez védett zsírokkal, olajokkal történhet, amelyeknek szintén 3-4-szeres árakon vannak.

Van-e értelme a precíziós fejlesztéseknek?

A precíziós takarmányozás kapcsán Csitkovics Tibor elmondta, hogy már próbálkoztak már vele, és az eredmények azt mutatják, hogy az ilyen jellegű beruházások 2-3 év alatt meg tudnak térülni. A szakember szerint a jövőben nagy szükség lehet az ilyen fejlesztésekre, főleg az egyre kevésbé rendelkezésre álló emberi munkaerő kiváltására.

Melyek lesznek azok a kihívások, amelyekkel az ágazatnak 2023-ban szembe kell néznie?

Balassa Gergely szerint a megnövekedett költségszerkezet és finanszírozás, valamint a bizonytalanságokhoz való alkalmazkodás lesz az, amire mindenkinek válaszokat kell találni. Emellett az is kérdéses, hogy mi lesz akkor, ha végre megnyugszanak a piacok. Kulik Zoltán szerint a hatékonyság növelése lesz a legfontosabb: aki belekezdett egy beruházásba, az csinálja azt végig. A következő időszakban mindenki megpróbál majd legalább energia szintjén előrelépni, mert az energiahatékonyság óriási kérdés lesz. Szintén probléma lehet, hogy megtorpantak a beruházások és hogy megváltozott a finanszírozás: egy eddigi 1 milliárdos beruházás most 2 milliárdba kerülhet, az eddigi 2%-os kamat most 18%-os. Csitkovics Tibor szerint mindig vannak tartalékok a rendszerben, de az ágazat szereplőinek mindent el kell követni, hogy mindenki helyreállítsák a jövedelmezőségüket, és hogy a jelenlegi termelési struktúráját fenn tudja tartani. Molnár Lajos, megismételve önmagát, mindenkit vizsgálatokra biztatott.

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?