2023. január 30. hétfő Martina, Gerda

Ez 2023 nagy kihívása: 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az agráriumból

agrarszektor.hu
A magyar gazdákat számos negatív hatás érte idén, és nem lehet elmenni amellett sem, hogy a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, ugyanakkor legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik az agráriumból. Ezt pedig pótolni kellene - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferenciáján. A szakemberek az agrárfinanszírozás helyzetéről, a hitelkeresletről és a hitelkínálatról, a szektor jövő évi kilátásairól és agrármoratóriumról is beszéltek.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

"2023 nagy kihívása: 500 milliárd forint forgótőke hiányzik az ágazatból - Ki fogja pótolni?" - címmel tartott előadást Hollósi Dávid, az MKB és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember előadásában kiemelte, a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, a mezőgazdaságból legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik, ezt kellene pótolni - írja a Portfolio. Kifejtette, hogy 2019 óta a termeléshez szükséges alapanyagárak jelentősen, drasztikusan emelkedtek, és jelenleg a bankok magas kamatokkal tudnak dolgozni. Az állattenyésztésben tartósan alacsonyak a hozamok, a növénytermesztésben ezermilliárdos aszálykár volt, miközben a forint euróval szembeni árfolyama is jelentős nyomást gyakorolt a gazdákra, hiszen kisebb ennek az exporthatása mint az importhatása. A fogyasztóknál közben csökken az elkölthető pénzmennyiség, az infláció hosszú távon negatívan hat a jövedelmezőségre.

Hollósi Dávid, az MKB és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója
Hollósi Dávid, az MKB és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója

Ma mégis az a fő probléma, hogy forgóeszközhiány lépett fel a növénytermesztésben és állattenyésztésben. A bankszektor a jegybank által koordinált módon képes a forgóeszközhiányt csökkenteni. Az állam és az EU a normatív támogatások kifizetésével enyhíti a helyzetet, de az ágazatot a fogyasztók finanszírozzák a nap végén. Ám amíg a vetőmagból csirke lesz, 10-15 hónap telik el, gyakorlatilag minden területen megnőttek a költségek - energia, takarmány, munkaerő, üzemanyag stb. - az egész rendszer került pénzhiányos állapotba, és a fogyasztó „lassú finanszírozó”. 

A kerekasztal-beszélgetés során Laurinyecz Anita (UniCredit Bank Hungary Zrt.) elmondta, hogy 2023 nem a magánszféra beruházásaink az éve lesz, 2023-at követően jön el az az időszak, hogy egy normál agrárberuházásnál érdemes lesz forint hitelben gondolkodni. Azt nem zárhatjuk ki, hogy a gazdák kisebb energiahatékonysági, energiaköltség optimalizáló beruházásokat meg tudnak valósítani piaci kamatszinten, akár forint kamatszinten. Ez annak a függvénye, hogy az energiaárak hogyan alakulnak, de nem valószínű, hogy az visszatérnek a korábbi alacsony szintekre.

Laurinyecz Anita, az UniCredit Bank Hungary Zrt., Agrárfinanszírozás, Európai Uniós Kompetencia Központ és Közszféra Finanszírozás igazgatója
Laurinyecz Anita, az UniCredit Bank Hungary Zrt., Agrárfinanszírozás, Európai Uniós Kompetencia Központ és Közszféra Finanszírozás igazgatója

Inkább 2023 után jöhet a nem támogatott forint beruházási hitelek korszaka. Ez a szektor a kilencvenes évek végén látott már magas kamatokat, ideáig nem jutunk el. Ha jövő évben reálértéken nem fog nőni az agrárhitel állomány, akkor az nem csak a bankok miatt lesz, az ügyfelek is jól látják a helyzetüket, ők azok, akik magas kamatszinteken visszafogottabbak a beruházások vagy nagy forgóeszközhitelek terén. Az agrármoratórium kapcsán kiemelte, magasabb arányra számítottak a megvalósult 25%-nál

- mondta.

Hozzátette, ennek az lehet az oka, hogy egyrészt még mindig jelentős tartalékok vannak az agráriumban, másrészt, hogy az ügyfelek bíznak a bankokban, és bíznak abban, hogy az egyedei igényekre egyedi megoldásokat lehet találni. A devizahitelezés jelentősége pedig megnőtt az agráriumban.

Hollósi Dávid kifejtette, hogy egy akkora hálózattal, amivel a bank rendelkezik, nem is tudnak mást tenni, mint finanszírozni a mezőgazdaságot. A szakember úgy véli, hogy azok fognak jól járni az elkövetkezendő időben, akik korábban beruháztak, kapacitást tudtak bővíteni és működnek a befektetéseik. Egy év múlva pedig ismét eljöhet a beruházások kora. A hitelállomány jövő ilyenkor magasabb lesz, de, ha ez nem történik meg, összeomlik az ágazat. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar fogyasztók átlagosan a jövedelmük 60 százalékát élelmiszerre és energiára költik, a következő időszakban is arra számíthatunk, hogy erre fognak költenek, a többi szektorból fogják csökkenteni a költéseiket, például nem vesznek telefont vagy kevesebbet utaznak. A klímaváltozás változtathat az agrárium helyzetén, ha jövőre is lesz egy 1000 milliárdos aszálykár, sokan abbahagyják a működést, és koncentráció lesz a piacon.

Szabó Balázs, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, a banknál jövőre 0,2 százalékos GDP-növekedésre számítanak, 390-es euró/forint árfolyamra. Az elmúlt 10 évben látott kamatszintek ma már nem reálisak. Náluk ma egy 5 éves beruházási hitelt fixen 9 százalékos kamat mellett lehet felvenni, erre jön rá a banki kamatmarzs, tehát a hitel kamata 10-12% között lesz. Szerinte lehet, hogy csak olyan beruházásokat eszközölnek az agráriumban, amik valóban megtérülnek. A bankok a jelenlegi helyzetben többet kérdeznek az ügyfelektől, de a hosszú távú kép nem fog változni. Előfordul, hogy a bankok valamilyen feltételben szigorúbbak, de az agráriumot jó ágazatnak látják. Megjegyezte, hogy a vállalti szegmensben erős transzformáció van a lekötött betétek állományában, jelentős volumen mozdul meg lekötött betétekbe.

Szabó Balázs, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese
Szabó Balázs, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese

Szerdahelyi Róbert a KKV Igazgatóság, kis- és középvállalati igazgatója elmondta, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a bankok idén is finanszíroztak, és fognak is. A bankok eddig sem „tukmálták” a hiteleket, hanem proaktívan gondolkodtak: aki beruházásképes volt, és volt erre támogatás is, azt arra ösztönözték, hogy beruházzon. Most viszont a bankok óvatosságra intenek, de ez nem azt jelenti, hogy a finanszírozás és a beruházási tevékenység le fog állni. Most az energiaberuházások az intenzívebbek, de a banki kockázatkezelők a legőszintébb szűrők: ha egy cégvezetőnek nincs válasza a kérdésekre, akkor először is meg kell próbálni megválaszolni a kérdéseket és nyitottnak kell lenni. 

A hitelbírálati rendszer nem változott meg, de a kérdések mögött az ágazat megértése rejlik: nem csak a számokat kell érteni, a termelési folyamatokat is érteni kell. Nincs rossz ágazat vagy alágazat, mindenki a jó ügyfeleket keresi

- vélekedett.

Szerdahelyi Róbert a KKV Igazgatóság, kis- és középvállalati igazgatója
Szerdahelyi Róbert a KKV Igazgatóság, kis- és középvállalati igazgatója

Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank Kereskedelem és Agrárfinanszírozás igazgatója, mint mondta, 2023-ra 1 százalékos GDP-növekedés várnak, 2022 3. negyedévében visszaesett a GDP, az utolsó negyedév is negatív lesz, és talán 2023 első negyedéve is. Tankönyvi értelemben recesszió lesz, de az egész 2023-as évben növekszik a gazdaság -vélekedett. Hatalmas a forgóeszközhiány a szektorban, szerinte beruházásokba 20 százalékos kamatszinten nem kell belevágni, ez majd az egyszámjegyű kamatszinteknél lesz reális.

Takáts Zsolt (Raiffeisen Bank)
Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank Kereskedelem és Agrárfinanszírozás igazgatója

Az agrárium „nem a lándzsa éle”, nem ez az elsődleges energiafelhasználó, és enni mindig kell, azaz rugalmatlan a kereslet. Azt tapasztaljuk, hogy csak azok léptek be az agrármoratóriumba, akinek szükségük volt rá. A bankrendszer ott fog állni az agrárium mögött. Az állami programok közül pedig most lenne itt az ideje a kamattámogatásoknak.

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Kapcsolódó cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?