A rövid távú anyagi kár a leölt állatok révén 10-12 milliárd forint, a kieső éves tejhozam 15-17 milliárd forintra tehető.
Változtatás nélkül nem lehet talpon maradni a szántóföldi termelésben, de van néhány megoldás, amellyel csökkenthetők a kockázatok.
Fenntarthatóan kell tudni gazdálkodni, és kiemelten fontos, hogy az adott szereplő bankképes legyen Hollósi Dávid szerint.
Nagyon fontos lenne, hogy a jegybanki kamatszint csökkenjen, de ez nem megy majd gyorsan.
Ha jó lesz az idei termés, akkor várhatóan már nem fog tovább nőni az élelmiszer-vásárlás terhe.
Forgóeszközhiány lépett fel a növénytermesztésben és állattenyésztésben, ami komoly gondot jelent.
A jövőben fel fog értékelődni az élelmiszer-fogyasztás és élelmiszer-ellátás.
Megoldható az élelmiszerárak emelkedésének mérséklése, de nem lesz könnyű menet.
Ezt mindenki meg fogja érezni.
Élet a drasztikusan változó gazdasági és finanszírozási környezet árnyékában.
Mi várható az agrárfinanszírozásban a kiszámíthatatlan makrokörnyezetben?
Átlag felett nőtt az agrárszektor hitel- és betétállománya.
Eddig tartottak a jó évek.
Újra megnyílnak a források az állattenyésztési és a kertészeti ágazatban.
Kissé javuló várakozások, de jelentős bizonytalanság jellemzi az agráriumot.
A járvány a kínálatot és a termékkört is teljesen átrendezheti.
Vannak még fehér foltok.
Vajon kitermelhetők a sok millió forintos földárak?
Sajtótájékoztatót tartott a Takarékbank az AGROmashEXPO-n
Teljes országos hálózatára kiterjeszti önálló agrárüzletágát a Takarék Csoport.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.