Hogyan tovább? – sürgősen át kell gondolni a növénytermesztést itthon

Hogyan tovább? – sürgősen át kell gondolni a növénytermesztést itthon

A klímaváltozás, a piaci viszonyok és a költségek, a finanszírozás valamint a terményárak változása is abba az irányba hat, hogy a szántóföldi növénytermesztők mihamarabb átgondolják a jelenlegi termelési gyakorlataikat, változtatás nélkül ugyanis nem lehet talpon maradni – mondták el az Agrárszektornak a témában nyilatkozó szakértők. Ahol öntözni lehet, ott minél előbb meg kell oldani ezt, mert óriási előnyt jelent a termelésben, ahol viszont nem, ott a helyspecifikus gazdálkodás, és a jelenlegi gyakorlat megváltoztatása lehet célravezető. A tenyészidő rövidítése, a tőszám csökkentése és az eltérő képességű táblák eltérő kezelése rejt még magában tartalékokat, valamint nem szabad lemondani az alternatív fajok és fajták kipróbálásáról sem.

Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!

A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!

Regisztráljon most még EARLY BIRD áron! 

– mondták el az Agrárszektornak nyilatkozó szakértők. A következő időszakban azt kell felismerniük a termelőknek, hogy a változtatás a túlélés kulcsa.

Kockázatvállalás csak saját kontóra

A 2022-es nagy aszály után a gazdák tavaly egy csapadékosabb év reményében visszavetették kukoricával a földjeiket, jóllehet azelőtt csökkentették a vetésterületét. Pedig nem szabad már figyelmen kívül hagyni a klímaváltozást, tanulni kell az elmúlt évek időjárási eseményeiből - mondta az Agrárszektornak Hollósi Dávid. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója egyetértett azzal, hogy a változtatás kérdéseket vet fel és a végrehajtása nem egyszerű. Ugyanakkor úgy vélte, az ország jelentős részén már jelentős kockázat a kukorica termesztése, amit, ha a termelők vállalnak, önerőből kell tenniük.

EZ IS ÉRDEKELHET

Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg is nagyon sok kedvezményes hitel van a rendszerben, és az alaptámogatás is a pénzügyi hullámvölgyek kiegyenlítését szolgálja.

Volt már agrár-hitelmoratórium, kétszer is, banki szempontból nem ezt tartjuk megoldásnak. Szerkezetváltásra ösztönző támogatáspolitikára és hitelprogramokra van szükség, egyértelműen megérett az idő erre.

Mindennapossá váló szélsőségek

Az ügyvezető igazgató szerint a kockázatok jelentős részét a klímaváltozás és az ebből fakadó extremitások jelentik, amelyeket kezelni kell. Ha pedig ezt nem tesszük, akkor ahhoz nagyon nehéz finanszírozó partnert találni, aki beáll a kockázatok mögé. Mint fogalmazott:

Vegyük példaként a borszőlőt. Lassan véget ér a szüret, amely korábban október közepéig tartott. A hőhullámos napok száma az elmúlt tíz évben rekordokat döntöget. Higgyünk a tényekben, be kell látni, hogy rendkívül kemény változások zajlanak.

Az ügyvezető igazgató szerint a megoldás elsősorban a korszerű agrotechnológiában rejlik, öntözés nélkül pedig óriási kockázatok vannak a termelésben. Ez mára egyértelműen érezteti a hatását az ágazatban, ezért hangsúlyozta:

EZ IS ÉRDEKELHET

Kijön a matek?

Mint kifejtette, a magyar termőterületeknek egy része - tekintettel a világgazdasági környezetre, az árakra, az aszálykockázatra, az öntözés nélküli termelésre és a támogatások folyamatosan csökkenő színvonalára - nem lesz alkalmas gazdaságos szántóföldi növénytermesztésre.

Ezeken a területeken, ha nem változtatunk, 100 évvel ezelőtti termésátlagokkal lehet kalkulálni, ami üzletileg értelmezhetetlen, ha figyelembe vesszük a földárakat, a bérleti díjakat, az inputanyagok költségeit és végül a termény árát. És ki tudja, hogy 2028 után milyen támogatási rendszer lesz?

Az ügyvezető igazgató gigantikus kihívásoknak nevezte mindezeket a tényezőket, és úgy vélte, a tőkeerősebb, korszerűbb technológiát alkalmazó, vagyis az alkalmazkodásra képes szereplők maradhatnak talpon ilyen környezetben. De a legfontosabb az öntözés megvalósítása lenne. 

El kell gondolkodni a megoldásokon

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a termelők jelenleg még érthető módon az idei betakarítással vannak elfoglalva, de hamarosan kétségkívül át kell gondolni a jövőt mindenkinek. Ehhez szerinte a termelés gyakorlatának megváltoztatása kell, amely számos pontot magába foglal.

10-15 éve 1,1 millió hektáron vetettünk őszi búzát, de könnyen lehet, hogy ez a jövőben inkább 800-900 ezer hektáron stabilizálódik. A termőterület egy részét azok a növények teszik inkább ki, amelyeket ma alternatívának tekintünk.

Ebben az is szerepet játszik az elnök szerint, hogy a támogatási rendszer miatt egy adott területméret fölött öt növényt kell termeszteni, igaz, az ötödik növényt nem nagy területen. Ez kedvez az alternatív növényeknek, de sok esetben a gazdák maguk is belátják, hogy egyes helyeken ez lesz az egyetlen lehetőség. Kérdés persze, hogy itt milyen kultúrák jöhetnek szóba. Látszik, hogy van ezen a téren útkeresés, például a gazdák egy része próbálkozott a mákkal, ezzel azonban nem szereztek igazán jó tapasztalatokat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Helyspecifikus gazdálkodás, eltérő gyakorlattal

Az elnök szerint mindazokon a területeken, ahol továbbra is érdemes kukoricát termelni, érdemes olyan változtatásokat tenni, amelyek az új környezetben csökkentik a kockázatokat. Ilyen például a tenyészidő rövidítése.

Az 500-550-es FAO számok helyett inkább 350 körüli fajtákat érdemes választani, ezzel ugyanis csökkenthető a kockázat. A 85 és 88 ezres tőszám helyett lehet vetni 68-70 ezret is, így a rendelkezésre álló kevesebb csapadékból több juthat egy-egy növénynek

- említett példákat az elnök.

Petőházi Tamás szerint mindenképpen fel kell értékelődnie a helyspecifikus gazdálkodásnak, ezzel a szemléletmóddal ugyanis optimalizálni lehet a költségeket és összességében javítható az eredményesség.

Egy-egy gyengébb táblán felesleges intenzifikálni a termesztést, ott inkább az lehet a cél, hogy megfogjuk a költségeket. Ezeket akár parlagnak is ki lehet jelölni. A jó területeken érdemes ugyanakkor az intenzív irányba elmozdulni.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. október 9. 05:58