Rendkívül nehéz évet zárt a magyar agrár- és élelmiszeripar, és a kihívások 2026-ban sem fognak enyhülni

- vélekedett Hollósi Dávid.

Az év elején kitört száj- és körömfájás járvány elsősorban a tejtermelő ágazatot sújtotta, több tízmilliárd forintos kárt okozva.

Nagy szerencsénk volt, hogy a hatóságok gyors és hatékony intézkedéseinek köszönhetően sikerült megállítani a járványt, így nem terjedt tovább

- hangsúlyozta.

A járványt követően a tavaszi és nyári aszály okozott komoly problémákat, különösen a szántóföldi növénytermesztésben. Mindezt tovább súlyosbítják a világgazdasági bizonytalanságok: a Mercosur-egyezmények körüli viták, a vámháborúk, a változó vámpolitika, valamint az európai uniós támogatások csökkenése.

Legalább tíz olyan tényezőt lehetne felsorolni, amelyek jelentősen befolyásolják a hazai termelést.

Feldolgozott termékek felé mozdulhat el az ágazat

Hollósi Dávid szerint mindezek hatására elkerülhetetlenné válik egy agrárgazdasági modellváltás. Mint mondta, úgy tűnik, a tömegtermelésről hosszú távon a magasabb hozzáadott értékű, teljesen feldolgozott termékek irányába kell elmozdulni. Ebben kulcsszerepe van a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének megvalósításának, amely mintegy 3000 milliárd forintos beruházási hullámot indíthat el az ágazatban. Ennek körülbelül fele vissza nem térítendő támogatás, a finanszírozásban pedig a bankszektor - köztük az MBH Bank - is jelentős szerepet kíván vállalni. Az ügyvezető igazgató szerint a hatóságok és az Államkincstár is abban érdekelt, hogy mielőbb megszülessenek a pályázati döntések, és a hangsúly a megvalósításra kerüljön.

Milliárdokat osztanak szét a magyarok között: nekik jár a pénzből

Kihirdették a hízottbika-tartás és az extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatás összegeit.

Válság, járványok és klímaváltozás

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a sertés- és tejágazatban egyre inkább kirajzolódik egy túltermelési eredetű árválság. Emellett újabb állategészségügyi kockázatok jelentek meg: a madárinfluenza és a sertéspestis mellett friss hír, hogy Spanyolországban is felütötte fejét a sertéspestis. A klímaváltozás hatásai pedig tartósan velünk maradnak.

A vízhiány nem fog megszűnni, ezért a szántóföldi termesztők számára különösen nehéz időszak következik, főként az Alföldön. Rendkívül okszerű, tudatos gazdálkodásra lesz szükség.

Ugyanakkor pozitív kilátásokat lát a kertészeti ágazatban: az üvegházi termesztés és a szántóföldi zöldségtermesztés további lendületet kaphat. A szőlőágazatban viszont sürgősen megoldást kell találni a fitoplazma okozta fertőzésre, amely az ország teljes szőlőterületét veszélyezteti.

Alattomosan terjed a kór itthon: sok gazda észre sem veszi, mekkora a baj

Robbanásszerűen terjed Magyarországon az aranyszínű sárgaság, és a borászatok ma talán nagyobb veszéllyel néznek szembe, mint az elmúlt évtizedben bármikor.

A kamatkörnyezet is kulcskérdés

Gazdasági oldalról Hollósi Dávid szerint a beruházások élénkítéséhez elengedhetetlen lenne a kamatkörnyezet javulása:

Ha az alapkamat és a kamatszintek csökkenni tudnának, az jelentősen segítené a beruházásokat, hiszen nem mindegy, milyen terheket kell a gazdálkodóknak kitermelniük.