Aggasztó, ami a magyar földeken zajlik: mi lesz így a búzával, kukoricával?
Az idei év nem volt kegyes a szántóföldi növénytermesztőkhöz, és ez komoly hatással lehet a következő szezon vetésterületeire.
Az idei év nem volt kegyes a szántóföldi növénytermesztőkhöz, és ez komoly hatással lehet a következő szezon vetésterületeire.
Elég csak rátekinteni a hazai kalászos vetések gyomviszonyaira, máris láthatjuk, hogy nincs különösebb szükség további érvelésre a kalászosok őszi gyomirtásának fontosságát illetően. Ugyanakkor az is tény, hogy az áttelelő gyomok által előidézett problémák ellenére, az ősszel kezelt területek nagysága arányaiban továbbra is elmarad a fertőzött területek nagyságához képest.
A klímaváltozás hatásai különösen az Alföldön jelentenek komoly kihívást, ahol a növekvő hőmérséklet és a fokozódó párolgás tovább súlyosbítja a vízhiányt.
Az idei ősz aszályos volt, a búzát és az árpát sokfelé poros magágyba vetették. A száraz talajból a foszfor és a kálium nehezen jut el a gyökérig, ezért a kelő növény akkor is hiányt szenvedhet, ha a talajvizsgálat jó ellátottságot mutat. A 3–4 leveles kortól kijuttatott Natur Power és Mono-kezelés ezt a néhány hetes hiányt hidalja át.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával október harmadik hetében.
A műholdképekre és meteorológiai adatokra épülő megoldás segítségével a gazdálkodók megalapozottabban tervezhetik az értékesítést és a tárolást.
Az elmúlt években egyre nehezebb úgy megtermelni és értékesíteni a búzát, hogy abból a gazdaság számára érdemi nyereség maradjon.
A szilvabarack, szedermálna és josta olyan növények, amelyek több faj előnyeit egyesítik.
Lengyelországban emelkedik a kukorica felvásárlási ára, mivel az új termés betakarítása jelentősen késik, a belföldi piacon pedig szűkül a gabonakínálat.
Október eleje-közepe az őszi búza optimális vetésideje.
Jelentősen nőtt a hazai búzatermés, a kukorica viszont még nagyobb mértékben esett vissza 2025-ben.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 2 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával október első hetében.
A gabonafélék, a Poaceae család tagjai, beleértve a búzát, a rizst, a kukoricát és az árpát, az élelmiszertermelés fő forrásai.
Több tényező együttes hatására elindult felfelé a búza ára a párizsi árutőzsdén.
Egy friss kutatás szerint sok élelmiszer már csak feleannyi tápanyagot tartalmaz, mint a '60-as években.
A 2022-es "történelmi" aszály után azt hittük, ennél rosszabb nem jöhet – aztán jött 2026.
Észak-Dakota az elmúlt két évtizedben a búzatermesztésről a szójára állt át, miután a vetésterület 2000 óta a háromszorosára nőtt.
Az október fontos időszak a növények számára, hiszen az őszi ültetések, a gyökérfejlődés és a télre való felkészítés is ekkor kerül előtérbe.
A kukorica aránya a takarmányokban a januári 47 százalékról augusztusra 29 százalékra esett vissza.
Egy belső dokumentum szerint az Európai Bizottság jelentősen korlátozná Ukrajna hozzáférését az uniós agrárpiacokhoz.

Az idei év nem volt kegyes a szántóföldi növénytermesztőkhöz, és ez komoly hatással lehet a következő szezon vetésterületeire.
A kiegyensúlyozott őszi-téli étkezéshez nem kell felforgatni az életünket vagy vagyonokat költeni.
Meglepő különbség rajzolódik ki a magyarok között, lényegesen alacsonyabb a fiatalok fogyasztása.
A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.