Az október 8-i tárgyidőpontra vonatkozó operatív jelentések adatai alapján az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,72 millió hektár, melynek 43,9%-án megtörtént a talaj-előkészítés. A tavaszi vetésű növények tervezett területe 1,38 millió hektár, ahol a talaj-előkészítési munkák 1,8%-on álltak a jelentés időpontjában - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) legfrissebb adatai alapján készített jelentésből. Az őszi gabonafélék vetését 2026 őszén 1,59 millió hektáron tervezik a magyar termelők, és október 8-ig ebből 187,7 ezer hektáron – a tervezett terület 11,8%-án – már végeztek is a munkálatokkal. Az elvégzett munka a tervezetthez képest a rozs vetésénél 29,6%-os, az őszi árpánál 19,3%-os, a tritikálénál 17,8%-os, az őszi búzánál pedig 7,5%-os volt. Az őszi búza (durumbúza nélkül) tervezett vetésterülete 1 millió hektár, amelyből 75,5 ezer hektáron fejeződött be a vetés. Az őszi búza esetében az elvetett terület nagysága a 2025. évihez viszonyítva – a Nyugat-Dunántúl régió kivételével – egész Magyarországon csökkent, legnagyobb mértékben az Észak-Alföld régióban. Az őszi árpa vetésterülete – a Nyugat-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld régió kivételével – szintén visszaesett az előző évhez képest.

Azt hittük, a 2022-es év volt a legrosszabb, de idén még nagyobb a baj

A 2022-es "történelmi" aszály után azt hittük, ennél rosszabb nem jöhet – aztán jött 2026.

Katasztrófa a földeken: minden idők legsúlyosabb éve lett 2026

Az előzetes becslések szerint az aszály miatt 600-800 milliárd forintos veszteség várható idén a mezőgazdaságban.

Az őszi káposztarepce vetését 148,7 ezer hektáron tervezték a gazdák ebben az idényben, és október 8-ra el is végezték a munka 83,1%-át. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szeptember közepén arról beszélt, hogy a tavalyi 2,6 tonnás hektáronkénti országos termésátlag – amely számos gazdaságban a 3 tonnát is elérte vagy meghaladta – a jelenlegi piaci árak mellett már nyereséges termelést tesz lehetővé. Ennek tükrében jó esély van arra, hogy a korábbi 146 ezer hektáros hazai repcevetésterület az idén érezhetően bővülni fog - tette hozzá a GOSZ elnöke, az AKI adatai azonban a repce vetésterületének egy kisebb mértékű bővülésére utalnak.

Dönteniük kell a magyar gazdáknak: borul a papírforma a földeken

Jól jött a szeptemberi eső a repce vetésén gondolkodó termelőknek, ráadásul nincs még elkésve senki.

A burgonya vetésterületének 93,4%-án már betakarították a termést, az országos termésátlag 23,2 tonna hektáronként, 2,7%-kal mérséklődött a 2025. évihez képest. A termésátlagot tekintve a szórás nagyon nagy, a legalacsonyabb Vas megyében (7,8 tonna/hektár), a legmagasabb Békés megyében (40 tonna/hektár) volt.

A szója betakarítása 85,3%-on állt a jelentés napján, a 49,6 ezer hektáron tavasszal elvetett növényt október 8-ig 42,3 ezer hektáron takarították be, 1,6 tonna/hektár termésátlaggal. A napraforgó vetésterületének 96,7%-át már learatták, eddig összesen 754,9 ezer hektárról 1,2 millió tonna napraforgót takarítottak be. Az országos termésátlag az előző évi szinthez képest csökkent, 1,6 tonna/hektár lett. A legalacsonyabb termésátlagot Jász-Nagykun-Szolnok megyéből (1 tonna/hektár), a legmagasabbat Baranya megyéből (2,8 tonna/hektár) jelentették. Az Agrárszektor által október közepén megkérdezett gazdák azonban továbbra is pozitívan álltak a napraforgóhoz: többen jelezték, jövőre növelni tervezik a napraforgó vetésterületét a földjeiken.

Nem jött be a magyar gazdák számítása: váltani kell erről a növényről is?

Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.

Az operatív jelentések időpontjában a cukorrépa 11,2 ezer hektáros termőterületének 2,2%-át takarították be, az eddigi hozam hektáronként 43,4 tonna körül alakult. Ez a 2025. évi eredményhez képest 19,3%-os visszaesést jelent. Az Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) elnöke, Dorogi Árpád az Agrárszektornak október elején úgy nyilatkozott, hogy 2026-ban körülbelül 380 ezer tonnás összterméssel számolnak, hektáronként 38 tonnás hozammal. A szakember akkor hozzátette, a répák cukortartalmáról még nem lehet semmit se tudni, de az biztosra vehető, hogy lesznek minőségi problémák az aszály miatt.

Durva krízis közeleg: ha nem lépünk, eltűnhet a magyar cukor a boltokból

Vészhelyzetben a magyar cukorágazat, és ez a termelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat egyaránt érinti.

A kukorica hazai 2026. évi termőterülete 589,2 ezer hektár volt, amelyből október 8-ig 411,3 ezer hektárt, a teljes terület 69,8%-át aratták le. A termésátlag a bázisévhez képest 36,8%-kal csökkent, 2,9 tonna volt hektáronként. A legalacsonyabb termésátlagot Csongrád-Csanád megyében (1,1 tonna/hektár), a legmagasabbat Zala megyében (5,8 tonna/hektár) érték el a termelők, a megyék között a szórás jelentős volt. A vetőmag-kukorica betakarítása a teljes terület (10,5 ezer hektár) 92%-án történt meg a jelentés napjáig, a termésátlag 3,6 tonna/hektár lett, ami 17%-kal haladta meg az előző évi eredményt. A silókukorica betakarítása 93,9%-on állt, termésátlaga 16,5 tonna/hektár, 28,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A jelentésben kiemelt zöldségfélék nagy részének betakarítása a végéhez közeledik, a termésátlagok tekintetében – a vöröshagyma és a zöldpaprika kivételével – mindenhol csökkenés tapasztalható. A legnagyobb mértékű, 22,4%-os visszaesés a fűszerpaprika esetében történt. A vöröshagyma és a zöldpaprika termésátlaga 28,1, valamint 29,3 tonna volt hektáronként, a tavalyihoz viszonyítva 14,5%-kal, illetve 35,6%-kal emelkedett.

Az őszi betakarítású gyümölcsök közül a szőlő és a szilva szedése mutatta a legmagasabb készültségi fokot, amely a jelentés időpontjában 97% felett állt. A szilva termésátlaga mintegy 3,5 tonna volt hektáronként, ez 44,1%-kal kevesebb a 2025. évinél. A legnagyobb volumenben termesztett gyümölcs, a téli alma szedése 73,2%-on állt a jelentés napján, a termésátlag (6,1 tonna/hektár) pedig az előző évi mennyiséghez képest 25%-kal csökkent. Körtéből 5 tonna termett hektáronként, 39,6%-kal kevesebb, mint 2025-ben.