2023-ban jó volt a gabonatermés a 2022-es évszázados aszályt követően. A hazai mezőgazdaság az elmúlt években egyre inkább a növénytermesztés irányába tolódott el, ezért ez a kedvező terméseredmény az ágazat teljesítményére is pozitívan hatott. Többször és nagyobb mennyiségű csapadék hullott a növények vegetációs időszakában, azonban előfordultak lokális szélsőségek is. A növénykultúrák fejlődését nem gátolták hosszan tartó forró időszakok, valamint az elmúlt években növekvő öntözhető és öntözött területek szintén hozzájárultak a magasabb hozamok eléréséhez - írja a KSH. 

Meglepő hírek érkeztek a gabonaárakról: erre sokan nem számítottak

2024 elejére csökkent a gabona, az ipari- és a takarmánynövények, valamint számos zöldség ára.

• 2023-ban 14,9 millió tonna gabona termett, ami 5,9 millió tonnával több az egy évvel korábbinál.
• A több mint 2,4 millió hektáros betakarított terület 140 ezer hektárral nagyobb a 2022. évinél.
• Az 5,9 millió tonnás búzatermés a megelőző évinél harmadával több.
• A kukorica betakarított területe a 2022. évinél 6,0%-kal kisebb volt, ugyanakkor a betakarított mennyiség több mint duplájára (+125%) nőtt.

Tavaly a búza részesedése a teljes gabonatermésből a 2022. évi 48%-ról 40%-ra csökkent, míg a kukoricáé 31%-ról 42%-ra nőtt. A kalászosok közül az árpa a második legjelentősebb növény, amelynek betakarított területe - fél évszázados rekorddal - 412 ezer hektárra emelkedett. Az egy évvel korábbinál 25%-kal nagyobb területről 42%-kal több, közel 2,3 millió tonna termést takarítottak be. Ennek ellenére a gabonatermésből való aránya a 2022. évi 18%-ról 15%-ra csökkent. 5,5 tonnás átlaghozama 14%-kal haladta meg a megelőző évit.

Mennyibe kerül egy tonna búza, kukorica? 

Ahogyan lapunk is beszámolt róla, Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 37 százalékkal alacsonyabb, átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. A takarmánybúzát 2023 azonos időszakához képest 41 százalékkal alacsonyabb, 62,5 ezer forintos tonnánkénti áron, míg a takarmánykukoricát 41 százalékkal kevesebbért, tonnánként 59,9 ezer forintért adták január utolsó hetében.

Erős számok láttak napvilágot: ennyibe kerül most a búza és a kukorica itthon

Átlagosan 65,9 ezer forint/tonna termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében Magyarországon.

2023-ban a búza betakarított területe 75 ezer hektárral növekedett, így közel 1,1 millió hektár lett. Az egy évvel korábbinál 7,6%-kal nagyobb betakarított területen mintegy 5,9 millió tonna búza termett, ami a 2022. évinél 36, a megelőző öt év átlagánál 17%-kal volt több. A 2023. évi 5,6 tonnás hektáronkénti termésátlag közel 27%-kal haladta meg a 2022. évit. A legtöbb búzát Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében termelték. Előbbi az országban megtermett mennyiségből 9,9, utóbbi 9,6%-kal részesedett. A legmagasabb hektáronkénti terméshozamot Vas (6,7 tonna), Borsod-Abaúj-Zemplén (6,4 tonna) és Nógrád (6,3 tonna) vármegyékben érték el. A legkisebb termésátlagok három dél-alföldi vármegyét, Csongrád-Csanádot (4,8 tonna/hektár), illetve Bács-Kiskunt és Békést (egyaránt 5,2 tonna/hektár) jellemezték.

Váratlan hírek érkeztek az ukrán földekről: ezt sokan nem gondolták volna

Ukrajnában ugyanakkora területet terveznek bevetni 2024 tavaszán, mint egy évvel korábban.

2023-ban a termelők többsége a megelőző évben eladhatatlanná vált mennyiségek miatt nem tárolta be a búzáját, hanem már közvetlenül az aratás után értékesítette. 2023 első 11 hónapjában 50%-kal több búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2022 azonos időszakában. A továbbra is fennálló nagy kínálat hatására a felvásárlási ár az egy évvel korábbinál 39%-kal alacsonyabb, 78 forint volt kilogrammonként. A főbb növények felvásárlási árának közel másfél éve tartó folyamatos csökkenését jellemzően az Ukrajnából behozott gabonamennyiségből fakadó készletek magas szintje is meghatározta.

Több lett a kukorica 2022-höz képest

2023-ban a kukorica betakarított területe az előző évitől is elmaradva, 768 ezer hektárra csökkent. A kukoricatermesztésben a 2022. évi jelentős aszály okozta terméskiesés a termelési kedv csökkenését és újabb 6,0%-os területveszteséget vont maga után, aminek következményeként a gazdálkodók nagyobb területen vetették a biztonságot adó kalászosokat és napraforgót. 2023-ban a szokásosnál nagyobb mennyiségben lehullott csapadék pozitív hatásaként a termelők 6,3 millió tonna termést takarítottak be, ami 2022-höz képest 125%-kal növekedett, ugyanakkor a megelőző öt év átlagát nézve 7,5%-kal csökkent. A 8,2 tonnás termésátlag a 2022. évinél 140, a megelőző öt év átlagánál 16%-kal nőtt. 2023 első 11 hónapjában közel 24%-kal több kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2022 azonos időszakában, kilogrammonként 73 forintos átlagáron, ami egy év alatt 35%-os csökkenést jelent. A búza 2023. évi 5,6 tonnás hozama 1921 óta a második, míg a kukorica 8,2 tonna hektáronkénti termésátlaga a negyedik legmagasabb volt.

Hiába olcsóbb, mégse veszik a műtrágyát a magyar gazdák: mi történik itt?

Év végére gyakorlatilag leállt a műtrágyapiac Magyarországon, a növényvédő szerek értékesítése azonban felfutott.

Az augusztus eleje és szeptember közepe közötti időszakban a szokásosnál nagyobb mennyiségben lehullott csapadék térbeli eloszlásában nagy különbségek alakultak ki. Mindez a termésmennyiség nagyságát is befolyásolta. A kukorica termésátlaga - a 39 ezer hektár kukoricaterülettel rendelkező - Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében lett a legnagyobb, 9,6 tonna hektáronként. Ezt két kisebb termőterületű vármegye követi: a 3,4 ezer hektáros Nógrádban és a 23 ezer hektáros Zalában az átlag termésmennyiség hektáronként elérte a 9,4 tonnát. Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt a legalacsonyabb a termésátlag hektáronként, 5,8, illetve 5,9 tonna.

Több napraforgó és repce termett

2023-ban a napraforgó betakarított területe az egy évvel korábbinál 5,4 ezer hektárral (0,8%-kal) kisebb, 674 ezer hektár volt, ez az érték 7,8%-kal lett több a megelőző öt év átlagánál. A 2022. évinél 52%-kal több, közel 2 millió tonnát takarítottak be, ami rekordközeli mennyiségnek számít, és mindössze 67 ezer tonnával maradt el a 2017. évi csúcstól. A 2,9 tonna hektáronkénti hozam az egy évvel korábbit 53, a megelőző öt év átlagát 9,6%-kal múlta felül. A napraforgó felvásárlási ára 2023. január és november között 47%-kal visszaesett, átlagosan 143 forintos áron lehetett értékesíteni kilogrammonként, ez messze elmaradt a termesztők várakozásaitól.

Ha 2024-ben sem nőnek a terményárak, akkor marad a spórolás

A tavalyi évben komoly veszteségei keletkeztek a magyar gazdáknak, így most minden téren próbálják csökkenteni a kiadásaikat.

2023-ban tovább csökkent a repce betakarított területe, a 2022. évitől 7,6%-kal elmaradva, 189 ezer hektárra szűkült. Ennek ellenére a 619 ezer tonna betakarított olajos mag 22%-kal felülmúlta az egy évvel korábbi értéket. A közel 3,3 tonna hektáronkénti termésátlag rekordközeli értéknek számít, csak 2016-ban volt ennél magasabb a hozam, amely a megelőző ötéves átlagot is 14%-kal haladta meg. A repce felvásárlási ára 2023. január-novemberben kilogrammonként átlagosan 163 forint volt, 43%-kal alacsonyabb, mint 2022 azonos időszakában. A napraforgó és a repce termésátlaga 2019 és 2021 között közel azonos volt, majd a 2022-ben mindkét növény hozamában jelentősebb csökkenés következett be.

2023-ban a kedvezőbb időjárásnak tulajdoníthatóan a napraforgó a megelőző öt év második legjobb, míg a repce a legjobb hozamát érte el. A négy legnagyobb termelési értékű szántóföldi növény közül a búza betakarított területe a megelőző két évben emelkedett. A napraforgónál 2019 és 2022 között növekedett, 2023-ban mérséklődött a betakarított terület. Csökkenés figyelhető meg a repcénél a megelőző három, míg a kukoricánál a megelőző két évben.

Voltak gondok bőven a burgonyával

A burgonya nem mutat túl jó képet, hiszen a betakarított területe harmadik éve 10 ezer hektár alatt maradt. A 2023. évi 7,5 ezer hektáros betakarított terület a 2022. évinél 0,7 ezer hektárral csökkent. A terület nagysága a megelőző öt év átlagához képest 31%-kal lett kisebb. Az emelkedő termelési költségek, a dráguló munkaerő, a terület alacsony öntözöttsége együttesen a termelési kedv folyamatos csökkenését mutatja. A csapadékosabb időjárás miatt a 216 ezer tonnás termésmennyiség a megelőző évinél 8,6%-kal magasabb, a hektáronkénti hozam 20%-kal, összességében 25,1 tonnára nőtt. 2023 első 11 hónapjában az alacsony készletek miatt és a nemzetközi piacot követve a burgonya felvásárlási ára az egy évvel korábbinál 64%-kal magasabb, 220 forint volt kilogrammonként.

Ez sokkoló: elképesztően megdrágult ez a zöldség Németországban

12,4 százalékkal drágultak egy év alatt a zöldségek és a gyümölcsök Németországban.

Korábbi cikkünkben már kitértünk rá, hogy a 2023-as pusztító aszály számos növény, köztük a burgonya termelését is negatívan befolyásolta. Ez pedig hatással volt az árakra, olyannyira, hogy a burgonya ára 24 uniós országban emelkedett. A legnagyobb mértékben Németországban (49%), Szlovákiában (48%) és Horvátországban (44%) emelkedtek az árak. Magyarországon is jelentős, mintegy 38%-os volt a drágulás. Három országban azonban csökkenést regisztráltak: Belgiumban (-18%), Cipruson (-14%) és Ausztriában (-4%).

Európában sem jobb a helyzet

A burgonya termőterülete 4,0%-kal csökkent, azonban Németországban 3,3, Franciaországban pedig 14%-kal növekedett a terméshozam, így 2023-ban nem következett be nagyarányú csökkenés az uniós össztermelésben. Az Európai Unió 2023-as burgonyatermése megközelítette a 47 millió tonnát, ami 1,8%-kal marad el a 2022. évi mennyiségtől. A legnagyobb burgonyatermesztő országok - Németország, Franciaország és Hollandia - együttesen az uniós termelés 55%-át adták. A legtöbb, 11 millió tonnát megközelítő termést Németországban takarították be, ami 23%-os részesedést jelent az össztermelésből. Hazánkban 216 ezer tonna burgonya termett, 8,6%-kal meghaladva az egy évvel korábbi hozamot, így az uniós össztermelés 0,5%-át tette ki.

Kilőttek az árak Lengyelországban: már ennyibe kerül egy kiló krumpli

Február közepén sem alakult még ki az előző években szokásos “árvölgy”, sőt, erre a jelenlegi helyzet alapján nincs is reális esély.

Örülhettek a cukorrépatermesztők

A 2022-es év aszályos időjárása és az energiaárak emelkedésének következtében 2023 őszére a cukor világpiaci ára ugrásszerűen megemelkedett. A cukorgyárak magasabb felvásárlási árakkal, illetve termelési, termesztési technológiákat segítő fejlesztések finanszírozásával kezdték ösztönözni a termelőket a nagyobb területen való termesztésre. A kedvezőbb feltételek meghozták a gazdálkodók kedvét, ennek hatására 2023-ban a cukorrépa betakarított területe elérte a 2019. évit. Több mint 14 ezer hektárt takarítottak be, ami 48%-kal nagyobb nagyobb a 2022. évinél, és a megelőző ötéves átlagot is meghaladta 11%-kal. Az időjárásnak tulajdoníthatóan a termelők összesen 834 ezer tonna termést takarítottak be, ami 2019 óta a legmagasabb mennyiség.

Mi a helyzet a zöldségtermesztőkkel?

Az elmúlt évek nehézségei után 2023-ban a zöldségtermesztők jó terméseredménnyel zárták az évet. A vetési időszak hűvösebb és csapadékosabb időjárása ellenére jó állományúak lettek a kelések, a termesztők az érés későbbi szakaszában fellépő kártevők ellen is hatékonyan tudtak védekezni, ezáltal csökkent a terméskiesés. Csemegekukoricából a 2022. évinél 4,0%-kal nagyobb területen 22%-kal több (479 ezer tonna) volt a termésmennyiség, a zöldborsó 6,9%-kal nagyobb területéről 14%-kal többet (94 ezer tonna) takarítottak be. A 7,3%-kal kisebb területen termesztett zöldpaprika 2023. évi betakarított összes mennyisége (89 ezer tonna) 5,7%-kal meghaladta a megelőző évit.

Zseniális: ez a holland ötlet forradalmasíthatja az egész gyümölcstermesztést

Digitális gyümölcsösökkel rukkolt elő egy holland kezdeményezés a termelők szakértelmének megőrzése érdekében.

Átlagosan jó volt az almatermés, a barackosok foghatták a fejüket

Hazánk legfontosabb gyümölcse az alma, amelynek termesztői eredményesebb évet zártak a 2022. évinél. Az ültetvényeken termett 484 ezer tonna 38%-kal lett több az egy évvel korábbinál. A március végi fagy komoly károkat okozott a virágzó barackosban, ami főleg a déli országrészben a termés teljes pusztulásához vezetett. A kajszi- és őszibarack-ültetvényekről összességében betakarított termésmennyiség közel azonos (14 ezer tonna) volt, mindkettő jócskán elmaradt a 2022. évitől, az előbbi 42, az utóbbi 35%-kal. 2023-ban meggyből 54 ezer tonna, a 2022. évinél 17%-kal kevesebb termett. Szilvából 40 ezer tonna termést szedtek le, ami 15%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Lehet még izgulni a barackért

Az már nem újdonság, hogy az időjárás rendkívül változékony lett az elmúlt években Magyarországon is, ami egyáltalán nem kedvez a termesztőknek, sőt. Januárban a fáknak az éjszakai fagyok még kedveztek, ha ez plusz néhány fokos hőmérséklet mellett kitart február végéig, akkor nincs nagy gond. A nagy veszélyt az áprilisi hidegbetörések jelentik, amire a legérzékenyebb gyümölcsfajok a kajszi és az őszibarack, majd a sorban a cseresznye következik. Mint tudjuk, ebből kijárt bőven a gazdálkodóknak az évek alatt. 

Javult a búza terméseredménye Kelet-Közép-Európában

Az Európai Unió egyes országaiban 2023-ban különbözően alakultak a búzatermelés eredményei. Amíg az északi országokban, Dániában, Svédországban és Lettországban 10%-ot meghaladóan csökkent a betakarított termés mennyisége, addig - részben 2022 évi alacsony terméseredmények miatt - Magyarországon 36, Romániában pedig 22%-kal nőtt. Hazánkban 5,9 millió tonna búzát takarítottak be, ami az elmúlt húsz év második legnagyobb termése, valamint az összes uniós termésmennyiség 4,4%-a. A legtöbb búza Franciaországban (36 millió tonna) és Németországban (22 millió tonna) termett. Írország 8,9, Németország 7,5 és Dánia, 7,4 tonna hektáronkénti hozamot könyvelhetett el

Meglepő hírek érkeztek a gabonaárakról: erre sokan nem számítottak

2024 elejére csökkent a gabona, az ipari- és a takarmánynövények, valamint számos zöldség ára.

Nőtt a kukorica betakarított mennyisége

2023-ban az Európai Unióban - a 2022. évinél 4,5%-kal kisebb területen - 8,4 millió hektáron 61 millió tonna kukorica termett. Ennek 71%-át Franciaországban, Romániában, Lengyelországban, Magyarországon és Olaszországban aratták le. Hazánk a 6,3 millió tonnás betakarított mennyiséggel az unió termelésének 10%-át adta. A legtöbb kukorica Franciaországban termett (12 millió tonna). Az öt, legtöbbet termelő országban a hozamok is növekedtek, ezért az össztermelés 15%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A kukorica legmagasabb termésátlagát (12 tonna/hektár) a korábbi évekhez hasonlóan Spanyolország érte el. Magyarországon átlagosan 8,2 tonna termett hektáronként, ami 18%-kal haladta meg 2018-2022 átlagát.