Olyan kár érte Magyarországot, amire 50 éve nem volt példa: ez súlyos
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fagykárával álltunk szemben a 2025-ben, a hazai gyümölcstermés kétharmad-háromnegyed része veszett el.
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fagykárával álltunk szemben a 2025-ben, a hazai gyümölcstermés kétharmad-háromnegyed része veszett el.
Lengyelországban 13,5%-os növekedést mutat 2025-ben a fán termő gyümölcsök mennyisége.
A kiskerti gyümölcsfák metszése - amennyiben a megfelelő koronaforma kialakult már - nem akkora ördöngösség.
Fagymentes időben télen bármikor metszhetünk, ez ugyanis a fa vagy bokor egészségének és élettartamának fenntartásához is elengedhetetlen.
A kiskerti gyümölcstermesztés sikerének egyik alapja az adott fajokon belül a megfelelő fajták kiválasztása.
A tagállamok általi jóváhagyást követően a Bizottság javaslata értelmében 7,4 millió eurót különítenek több ország számára.
A Destatis 2025-ös évre vonatkozó, immár végleges adatai szerint az idei német cseresznyetermés volumene 37,3 ezer tonna lett.
A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint júliusban a gyümölcsök 36%-kal voltak drágábbak az előző év azonos időszakához képest.
Már a 2 millió tonnát sem éri el a zöldség-gyümölcs termés, egyre kevésbé vagyunk képesek hazai termelésből kiszolgálni a hazai fogyasztást.
Kínában a tavalyinál 6 százalékkal nagyobb, 900 ezer tonna körüli cseresznyetermés várható.
Kína fejlettebb, keleti részén az őszibarack-termesztés területe csak az utóbbi 10 évben 50 százalékkal csökkent.
A 2025-ös csonthéjas gyümölcsszezont a legfontosabb globális régiókban ellentétes tendenciák jellemzik mind a termelés, mind az árképzés terén.
A tavalyinál magasabb árakkal, kisebb terméssel búcsúzik az idei ukrán cseresznyeidény.
Minden szövetségi tartományban jelentősen magasabb hozamok várhatók, mint az előző évben.
Fontos, hogy tudjuk, mi, mikor érett és van itt az ideje annak, hogy betakarítsuk.
Adaptációs és fajtakísérletek híján esélye sincs a magyar gyümölcságazatnak a mostani kihívások ellenében.
A legsúlyosabb károkat a kajszi és a cseresznye szenvedték el: ezeknek a gyümölcsöknek a termelésében Törökország világelső, illetve második.
A külföldről beözönlő fajták üzemi termesztésbe állítása, alapos ismeretek és vizsgálatok hiánya miatt visszafordíthatatlan kárt okoz és okozhat az ágazatnak.
Június közepén váratlanul drágulni kezdett a cseresznye a lengyel nagybani piacokon.
Óriási kieséseket okozott a kedvezőtlen időjárás a cseresznye esetében is, foghatják a fejüket a termelők és a vásárlók is.

A fiatalok már egy olyan világban nőnek fel, ahol az alkoholfogyasztás visszaszorulóban van, és az egészségtudatos életmód egyre meghatározóbb.
Ami elsőre jónak tűnik, másodikra már nem: nőtt tavaly az agrárium kibocsátása, de a termelés valójában csökkent.
Zöld lámpát kaptak a megállapodások, a termelők viszont egyelőre csak a fejüket kapkodják.
A tavaszi árpa és búza esetén rengeteg szempontot kell figyelembe venniük a termelőknek a fajtaválasztás során.
Az állatbetegségek és az aszály 2025-ben se kímélte a magyar mezőgazdaság szereplőit.
A vontatott és önjáró permetezők intelligens megoldásai nemcsak a vegyszerfelhasználást csökkentik, hanem a kijuttatás pontosságát is növelik.