Zahorán Zalán, a KITE Zrt. műszaki kereskedelmi vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy ők úgy készültek az idei évre, hogy nem lesz digitális átállást célzó pályázati kiírás. Mint mondta, akik józanul gondolkodtak, látták, hogy nem lesz ilyen, mivel nem állt össze a pályázati struktúra, illetve nem volt olyan visszhangja az első kiírásnak, hiszen nem arra használták fel az emberek, amire ki lett találva. A vállalat ezért inkább arra fókuszált, hogy azokat segítsék, akik az első pályázat során belekezdtek a digitalizációba, ezeket a gazdákat akarták megtanítani arra, hogy eredményesebben gazdálkodjanak. A szakember beszélt arról is, hogy a digitális átállást célzó, ismertebb nevén precíziós pályázat elhalasztása nagyon negatívan hatott a gépforgalomra: amíg az előző kiírás során 900 traktort tudtak eladni, idén ez a szám 220-230 körül lesz, de a kombájnoknál is hasonló a helyzet.
Zahorán Zalán beszélt arról is, hogy Magyarországon a 4,5-5 millió hektárnyi szántóterületre körülbelül 200 kombájn kellene, ehhez képest 100 körül van a gépállomány. Ez nem lesz fenntartható. A KITE Zrt. műszaki kereskedelmi vezérigazgató-helyettese rámutatott, hogy akik elindultak a digitális pályázatban, már túl vannak egy-két szezonon, a tőlük begyűjtött adatok fel lettek dolgozva, és már meg lehet mutatni nekik, milyen előnyei vannak a megvásárolt eszközöknek, szolgáltatásoknak.
A jövőt illetően azonban nem lehet elengedni a gazdák kezét, továbbra is ott kell lenni mellettük és segíteni kell őket. A technológia, a gépek és szolgáltatások fejlesztése mellett a humánerőforrás képzésére, fejlesztésére is figyelmet kell fordítani
- jelentette ki Zahorán Zalán.
Takács Zoltán, az AgroVario ügyvezetője elmondta, hogy ők az előző digitális pályázat lezárta után indultak, így egy nehezített pályán mozognak. A szakember közölte, hogy az üzleti tervek összeállítása során már eleve azzal kalkuláltak, hogy egy sokkal kisebb piacon kell majd boldogulniuk, de ehhez képest is sokkal rosszabb a helyzet: egy bizalmi válság van a gazdák körében a jövőt illetően. Ennek oka, hogy drasztikusan megváltoztak a gazdálkodási körülmények és az ágazat jövedelemtermelő képessége, ez nem teszi lehetővé, hogy a gazdák olyan mértékben újítsák meg az eszközparkjukat, ahogy ezt korábban megszokták. Takács Zoltán szerint a csökkenő időablakok és a hatékonyság növelése miatt sok esetben túlgépesítésre lenne szükség, azok a vállalkozások viszont, akik az előző digitalizációs pályázat során komoly gépbeszerzéseket eszközöltek, egy-két éven belül el fogják veszíteni az ebből fakadó technológiai előnyeiket. Takács Zoltán rossz doppingnak nevezte a gépbeszerzési támogatásokat, mert ezek olyan mértékben eltorzítják a keresletet, amire nem lehet észszerű vállalatvezetést építeni, és nehéz megfelelni a kihívásoknak, amikor ennyire hullámzó a piac. A szakértő szerint nagyon nagy teljesítmény, hogy a kereskedők minden nehézségek ellenére is ilyen magas szintű szolgáltatást tudnak nyújtani.
Takács Zoltán beszélt arról is, hogy a magyar gazdatársadalom jelentős része a rendelkezésére álló eszközökben rejlő lehetőségeket se használják ki, pedig már ott tartunk, hogy felértékelődik a költséghatékony gazdálkodás. Mint mondta, a precíziós gazdálkodást innen kellene megfogni, ugyanis a költséghatékonyság fogja a végén meghatározni, ki fogja tudni hatékonyan művelni a földet, és ki fog elsorvadni. Szerinte ugyanis annál a vállalkozásnál, ahol a tulajdonos-vezető nem követeli meg azt, hogy a költséghatékony működéshez használják ezeket az eszközöket, ott a dolgozók se fogják. Szintén nagy kérdés, hogy a dolgozók alkalmasak-e ezeknek a gépeknek a kezelésére, működtetésére? Aki eredményesen akar gazdálkodni, annak erre is oda kell majd figyelnie. Takács Zoltán kimondta,
nem működnek már azok a technikák, technológiák, amiket 10-20-30 éve alkalmaztak. Drasztikusan változik környezet, a jövedelemtermelő képesség, és aki talpon akar maradni, annak használnia kell ezeket a technológiákat.
Mesterházi Péter Ákos, az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője rámutatott, hogy a digitalizáció is új történet a magyar mezőgazdaságban, ráadásul egy olyan technológia, aminél most van az érdeklődés a csúcson, hozzájött egy pályázat. Ez megsokszorozta az érdeklődést, viszont az ilyen események után mindig van egy nagy visszaesés. A szakember szerint a következő időszak nehéz lesz, különösen szolgáltatások terén. Mesterházi Péter Ákos szerint a piac úgy gondolta, lesz idén újabb precíziós pályázat, emiatt sokan elhalasztották a gépbeszerzéseiket, így a pályázat elmaradása nekik komoly nehézséget jelentett. A szakember a digitális és precíziós technológiák kapcsán kiemelte, hogy ezek többet követelnek a gazdáktól, viszont kevésbé látszik elsőre, hogy mi a hasznuk, így akik ebbe belelépnek, azok nagy kockázatot vállalnak. Az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője beszélt arról is, hogy ez is egy szakma, ez is szaktudást igényel, és csak bizonyos vállalkozásméret fölött reális, hogy külön embert dedikáljanak rá.
Mesterházi Péter Ákos szerint a magyar gazdatársadalomban az a réteg, ami a gépvásárlási lehetőséget látta a pályázatban, az nagyon nem is akar foglalkozni vele, és nem látják, milyen járulékos haszna van. Vannak olyanok is, akik kifejezetten terveztek ezzel és komolyan gondolják, illetve egy olyan köztes réteg, akik alapvetően a gépvásárlás miatt ugrottak bele, de kezdik látni a digitalizáció előnyeit. Ez utóbbi két réteget kell támogatni.
Az volt az elképzelés a digitalizációs pályázat kapcsán, hogy ebben nagyot lehet majd ugrani, de ez hosszú folyamat, amibe át kell állni. A cégek működését nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni
- mondta Mesterházi Péter Ákos.
Illés Zoltán, az AGROTEC Magyarország Kft. ügyvezetője szerint az előző digitális átállást célzó pályázat körüli felhajtás nem a precíziós technológiának szólt, hanem arról, hogy a gazda 50%-os támogatással vehetett kombájnt vagy nagy traktort meg drága munkagépet. A pályázat lefutását követően jelentősen visszaesett náluk is a gépforgalom, illetve a precíziós gépek iránti kereslet is. Mint fogalmazott, olyan robbanásszerű növekedés volt 2022-2023-ban a géppiacon, hogy utána törvényszerű volt a visszaesés. A szakember elmondta, hogy nem a jelenlegi formájában kellene támogatni a mezőgazdaságot, hanem inkább a külföldi jó példákat kellene alkalmazni: például ha valaki megvesz egy traktort, és választ hozzá precíziós technológiákat, akkor azt támogatják magasabb szinten. Illés Zoltán úgy látta, hogy a döntéshozók hibát követtek el azzal, hogy bejelentették, elhalasztották majd visszavonták a precíziós pályázatot. Sokan ugyanis ennek hatására halasztották el a gépbeszerzéseiket.
A szakember beszélt arról is, hogy az új technológia bevezetése ott volt sikeres, ahol megtalálták azt a stábot/személyt, aki ezt koordinálni tudta, és nem úgy kapta plusz teherként a vállára, az egyéb feladatai mellé. (Ez a személy sok vállalkozásnál az agronómus vagy a gépész volt.) Azok a cégek, ahol kinevelték azt az embert, akinek az a feladata, hogy ezzel foglalkozzon, vagy külső szolgáltató lépett be, ott volt előrelépés a technológiák bevezetésében és alkalmazásában. Illés Zoltán szerint
ez elsősorban a nagyobb cégekre (400-500 hektártól fölfelé) volt jellemző. Ahol nem találták meg azt a munkavállalót, aki ezzel napi szinten tudott foglalkozni, ott ez elsikkadt.
