Az EU és Kanada megerősítette digitális együttműködését, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára, a digitális személyazonosító tárcákra és a független médiára.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Egyre nagyobb teret hódít magának a magyar mezőgazdaságban a mesterséges intelligencia.
Túlraktározott és elöregedett készlet jellemzi a rakodógépek piacát, ami rontja az új gépek értékesítési lehetőségeit.
A digitális megoldásokat és precíziós szolgáltatásokat összefoglaló platform indul a NAK oldalán.
Komoly bizonytalanságot hozott a precíziós pályázat elhalasztása a mezőgazdasági gépforgalomban.
Nagyon sokan várják a pályázatok megjelenését a gépbeszerzéseikhez, de vannak, akik ezek nélkül is folyamatosan fejlesztenek.
Idén is komoly fellendülést hozhat a térinformatikai és távérzékelési szolgáltatásoknál a digitális átállást segítő pályázat.
Már elérhető az Agro Napló legfrissebb, márciusi lapszáma, rengeteg fontos tudnivalóval.
A dróntechnológia forradalmasíthatja az állatjólléti és járványvédelmi állatorvosi gyakorlatot.
Az agrárium digitalizációjának ösztönzése a lehető legszélesebb eszköztár felhasználásával történik
Sok magyar termelő úgy tekint a nemzetközi projektekre, mint a hazai finanszírozásra.
A kormány több mint 4 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások dolgozói létszámának és kapacitásának növelését.
Rengeteg adat gyűlik össze a magyar mezőgazdaságban, ám ezeket még kevéssé használjuk fel a döntéshozatal során.
Az Európai Unióhoz képest komoly lemaradásban van a mezőgazdasági fejlesztések szintje hazánkban.
Fontos, hogy az agráriumban minél többen kihasználják a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket.
A mesterséges intelligencia később még nagyon fontos lesz a mezőgazdaság számára, de fel kell rá készíteni a gazdatársadalmat.
A KAP stratégiai tervvel összhangban már készül az új digitális átállást elősegítő pályázati kiírás.
A nagy gépvásárlási hullám ellenére sem javult még számottevően a digitalizáció helyzete Magyarországban.
Továbbra is az energiaárak jelentik a legnagyobb kihívást a hazai vállalkozóknak.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
