Elárulták a szakértők: ez húzhatja ki most a magyar mezőgazdaságot a bajból

Elárulták a szakértők: ez húzhatja ki most a magyar mezőgazdaságot a bajból

agrarszektor.hu
A magyar agráriumnak még nem mesterséges intelligenciára van szüksége, először természetes intelligenciára és kurázsira lenne most szükség - hangzott el a Portfolio Csoport Agrárium 2024 Konferenciáján. A szakemberek megvitatták, hogy mely területeken kell fejlődnie a magyar gazdatársadalomnak a következő időszakban, illetve, hogy mely területekre kell fókuszálnia a fejlesztőknek és a szolgáltatóknak, de szó esett arról is, mi várható a következő években az agrárgépesítésben és a digitalizációban. A szakértők emellett azt is elmondták, mit várnak a hamarosan meghirdetésre kerülő a mezőgazdaság digitális átállást elősegítő pályázattól.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A kerekasztal-beszélgetés első témája az volt, hogyan tudnának a magyar gazdák nagyobb bevételt elérni a precíziós gépekkel, illetve hely- vagy egyedspecifikus gazdálkodással, amivel kapcsolatban Udvarhelyi Csaba, a Drone Agro Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a mesterséges intelligencia kikerülhetetlen lesz a jövőben. És bár már most is rengeteg precíziós gép van a mezőgazdaságban, az ágazat szereplői nem használják ki az ezekben rejlő lehetőségeket. Mint mondta,

a precíziós gazdálkodás kérdése kimerül abban, hogy ott van az elektromos vetőgép, de a jól megszokott norma szerint, 60-70 ezer szem/hektáron vetnek kukoricát.

Udvarhelyi CsabaUdvarhelyi Csaba

Hadászi László, a KITE Zrt. főigazgatója megjegyezte, hogy számára megdöbbentő, hogy a rendezvényen egyszer sem hallotta, hogy a precíziós gazdálkodás lehet a megoldás a mostani nehéz időszakra. A szakember rámutatott, hogy az összberuházási oldalon közel 400 milliárd forintnyi okos eszköz került értékesítésre az elmúlt 2 évben, az azt megelőző időszakban pedig még egyszer ugyanennyit költöttek a gazdák ilyen gépekre, megoldásokra. Most viszont mindenki csak a hatóanyagok és a teljes terület csökkenésekről beszél, ám a differenciálásról és a pozícionálásról nem esik szó. Hadászi László szerint mindenki azt várja, hogy megint 140 ezer forint legyen a kukorica tonnája, és az majd megold mindent, de nem lesz ennyi. A KITE Zrt. innovációs főigazgatója azt is szóvá tette, hogy a magyarok nem, vagy csak nagyon lassan váltanak technológiát.

Becslésünk szerint hazai szántóföldi növénytermesztés kibocsátási oldalon 60%-ban még mindig a 40 évvel ezelőtti technológiát használja, ami az átlagolás elvére épül. És még mindig nem éri el a 40%-ot azok aránya, akik használják az új technológiákat. Pedig nem kéne semmi mást csinálni, csak használni a már meglevő gépeket

- tette hozzá Hadászi László.

Hadászi LászlóHadászi László

Szabó Levente, a 4iG Nyrt. projektigazgatója már sarkosabban fogalmazott, szerinte ugyanis először természetes intelligenciára és kurázsira lenne szükség Magyarországon. A szakember szerint a most beszerzett precíziós gépek akkor fognak nyereséget termelni, ha elkezdik működtetni ezeket. A projektigazgató úgy látja, hogy meg kell nézni, hogy mennyi pénzt, időt, energiát, erőfeszítést és munkát kell beletenni ezek rendszerszintű működtetésébe - ez alapján látható csak, hogy milyen eredményt hoznak. Amíg nem kapcsoljuk össze ezeket egymással, és nem gondoljuk végig a folyamatokat, addig nem lehet ezekre számítani - tette hozzá Szabó Levente. A szakember rámutatott, hogy a gazdaság szintjén meg kell, jelennie a rendszerszintű gondolkodásnak, de ehhez szakemberek kellenek, hiszen ezeket a modern eszközöket rendszerbe kell állítani, alkalmazni kell, valamint üzemeltetni és karbantartani. Kellenek tehát a jó szakemberek, de még kevés van belőlük. Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője is úgy látta, hogy a mesterséges intelligencia fontos dolog, és jönni fog, de még egy lépéssel hátrébb van a magyar mezőgazdaság. A szakember szerint ugyanakkor az agrárdigitalizáció arról szól, hogy mért értékekre, adatokra támaszkodva működjön a mezőgazdaság, nem pedig átlagokra. Lantos Gergely, az Agrárminisztérium kormányfőtanácsosa kifejtette, hogy Magyarországon 19 menedzsment zóna van, ezek mindegyikét szeretnék fejleszteni a következő időszakban. Mint mondta, az Európai Bizottság is azt várja, hogy a KAP stratégiai tervet folyamatosan ellenőrizzék és ki tudják mutatni, hogy a szükséges és célszerű intézkedéseket hozták. A szakpolitikus szerint a gazdák részéről pedig az a fontos, hogy olyan irányba menjenek és olyan felhívásra nyújtsanak be pályázatot, ami megegyezik a céljaikkal, és lehetőséget ad a gazdaságaik fejlesztésére.

Mi várható az agrárgépesítésben, digitalizációban és a mesterséges adatkezelésben a következő 1-3 évben?

Udvarhelyi Csaba szerint a drónok már most is rendkívül elterjedtek a mezőgazdaságban, ez később ugrásszerűen nőni fog, akár a kijuttatásra, akár a felmérésre gondolunk. A szakember hozzátette, hogy a gépek irányításában nagy szerepe lesz a mesterséges intelligenciának. Szabó Levente ugyanakkor nem a drónokban látja a következő évek nagy dobását, mivel azok a teljes mezőgazdaságnak csak bizonyos területein jelenthetnek megoldást, szerinte inkább az automatizációra, az autonomizációra helyezné a hangsúlyt és arra, hogy a szolgáltatók, fejlesztők eljussanak oda, hogy a gazdának ne kelljen a technikai részletekkel foglalkozni.

A gép-gép közötti kommunikációt fel kell gyorsítani. Amíg azzal kell foglalkozni, hogy manuálisan rögzítsünk adatokat, vagy hogy azokat egyik gépből a másikba áttegyük, addig nem használjuk ki a mesterséges intelligenciákat

- tette hozzá Szabó Levente.

Szabó LeventeSzabó Levente

Mesterházi Péter Ákos szerint a gazdálkodóknak nem adathalmazokra van szükségük, hanem kész információra és nagymértékű automatizálásra a háttérben. A szakember is egyetértett abban, hogy sok feladat van még a gép-gép közötti adatkapcsolatok fejlesztése terén, és a mostanáig meg nem oldott kihívásokkal is kellene kezdeni valamit. Mint mondta, ha egy hagyományos gépre már most nem találunk kezelőt, akkor ki fogja üzemeltetni a modern eszközöket? Hadászi László is úgy látja, hogy nem feltétlenül a drónoké a jövő, az üzemekben szükség lesz rájuk, de csak a nagy szántóföldi permetezőgépek mellett. A szakember szerint a valós idejű felhasználást/beavatkozást kell fejleszteni, vagyis azt, hogy az adatgyűjtést azonnal kövesse az elemzés és a reakció is. Hadászi László rámutatott, hogy ezt a technológiát ugyanakkor csak komoly IT-tudás birtokában lehet bevezetni. Lantos Gergely szerint a technológia fejlődéseknek a társadalomra vonatkozó trendeket is figyelembe kell vennie. A következő időszakban az lesz a fontos, hogy mindenki el tudjon indulni, be tudjon kapcsolódni a kisebbeket programokkal, szaktanácsadással lehet bevonzani, viszont a nagyobbak már saját innovációt tevékenységet folytathatnak

Milyen tudásra van szükség termelői és szolgáltatói oldalon?

Udvarhelyi Csaba szerint a termelőknek alapvető IT tudásra van szükségük, de programozni nem kell tudniuk. A Drone Agro Kft. ügyvezetője rámutatott, hogy a gazdálkodók részéről az utóbbi időszak legnagyobb technológiai fejlődése az okostelefonok megjelenésével kezdődött, aminek következtében befogadóbbak lettek az új eszközökre. A szakember szerint a termelők részéről a digitális kompetencia fejlesztésére és nyitottságra van szükség, míg a szolgáltatóknál arra, hogy ügyfélbarát rendszereket fejlesszenek. Udvarhelyi Csaba reméli, hogy a közeljövőben az alap mezőgazdasági mérnöki képzés is adatalapú lesz. Hadászi László rámutatott, hogy a termelői szinten az a jó, ha a gazdáknak egy okostelefon használatánál nem kell nagyobb tudással rendelkeznie, szolgáltatói oldalról viszont nagyon felkészült szakemberekre van szükség, egyfajta térinformatikus-agrárszakmérnöki képzések kellenének. Mesterházi Péter Ákos is a nyitottságot hangsúlyozta, illetve azt, hogy nem szabad túl sokat elvárni a gazdálkodóktól. A szakember szerint mindig nagy hangsúly lesz a szolgáltatókon és a tanácsadókon, de a képzések is nagyon fontosak. Szabó Levente erre azt mondta, hogy az ágazatnak el kell jutnia oda, hogy nem üzemenként fejlesztenek, és a mezőgazdasági üzemek technológiáját sztenderdizált egységekből kell összerakni, ehhez viszont szakemberek kellenek. Lantos Gergely kifejtette, hogy az ágazatnak oktatásra és megfelelő emberi erőforrásra van szüksége.

El kell fogadni, hogy ez egy új pozíció, nem az agronómust kell kijelölni az új technológiák megtanulására és használatára. A szolgáltatónak úgy kell tudást átadnia a tudást, hogy meg is mutatja annak használatát

- mondta Lantos Gergely.

Lantos GergelyLantos Gergely

Miről szóljon a következő digitális átállás pályázat?

Mesterházi Péter Ákos úgy látja, hogy a támogatás célja az, hogy a gazdálkodók hasznos eszközökre, megoldásokra tegyenek szert. Mint mondta,

fontos lenne, hogy olyan szolgáltatások kerüljenek ki a piacra, amik segítik a hatékony fejlődést. Szolgáltatói oldalról pedig a digitalizációt kellene erőltetni, illetve az adminisztratív terhek csökkentését.

Mesterházi Péter ÁkosMesterházi Péter Ákos

Hadászi László szerint szükséges lenne, hogy az ágazaton belül kialakuljon egy egységes adat- és technológiai platform. Az viszont nem segít, hogy mindenki maga digitalizálja az adatait. A szakember a gazdálkodási napló kapcsán kifejtette, hogy sokkal korábban, sokkal komolyabb forrásokkal kellett volna ráfordítani. A fejlesztések során pedig megfelelő háttér-infrastruktúrát kell kialakítani. Udvarhelyi Csaba kiemelte, hogy Magyarországon már sokan forgalmaznak drónokat, éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy a gazdák olyan forrásokból szerezzék be ezeket, akik megfelelő oktatást és tájékoztatást adnak mellé, ezekhez komoly technológiai fegyelemre van szükség. Szabó Levente úgy látta, hogy a termelők annyit vállaljanak, amennyit meg tudnak tenni, és ne a pályázatírók döntsék el, ki mire képes. A szakember rámutatott, hogy a mezőgazdaság digitális átállását célzó 1.0 pályázat elérte a célját, amit viszont a 2.0-ban érdemes lesz átgondolni, az az, hogy pályázat megvalósítása során, illetve az azt követő fenntartási időszakban az IT kétszer fog elavulni, ezzel mindenki számoljon. Lantos Gergely beszélt arról is, hogy az infokommunikációs technológia és az adatalapú mezőgazdaság gyorsabban fejlődik, mint ahogy ezt a végrehajtás le tudja követni, ezért törekedni kell arra, hogy legyen egy egységes szakmai minimum. Ezért viszont minden érintett félnek tennie kell.

A Portfolio Agrárium 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Kapcsolódó cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 24. 05:58