AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
Pint Tamás, az IKR Agrár Kft. terménykereskedelmi üzletágvezetője arról beszélt, hogy még vannak készletek a raktáraikban, az aratás pedig néhány hónapon belül megkezdődik Magyarországon. Kifejtette, hogy az elmúlt hónapokban erős volt a búzaexport, a kukoricánál viszont már nem ennyire jó a helyzet:
a kukorica esetében az olasz piacunkat gyakorlatilag teljesen elveszítettük. Az elkövetkezendő 2-3 hónapban akkor vesznek hazai kikötőkben kukoricát az olaszok, amikor csak akarnak.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, mint fogalmazott, tavaly ősszel látni lehetett, hogy elindultak volna felfelé a gabonaárak az EU-ban, az orosz búza viszont elkezdett beáramlani.
Tulajdonképpen miből is volt a nyugat-európai jólét? Az olcsó orosz energiából. Mit lehet csinálni? Olcsón kell adni az élelmiszert az embereknek. Az Unió mindent megtesz azért, hogy az árak ne emelkedjenek, de a lufi ki fog durranni, az árak pedig nem le, hanem felfelé fognak menni.
A probléma közepén vagyunk
Hollósi Dávid (Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgató, MBH Bank, elnök, Magyar Bankszövetség agrár munkabizottság) kitért arra, hogy a szántóföldi növénytermesztés a magyar agrárium legnagyobb és legikonikusabb ágazata.
A 90-es években átalakult a mezőgazdaság, egyre mozaikosabbá vált, de nem törődtünk vele, most pedig itt ülünk a problémák közepén. Abban látom a megoldást, hogy a gabona termékpályának jobban bele kell csatlakoznia az állattenyésztés termékpályába.
Czifra Ferenc, az Agrolink Zrt. vezérigazgatója szerint is a 90-es évek szintjén vagyunk, és „jó lenne felébredni”. Ráadásul a műtrágya-felhasználás is drasztikusan visszaesett itthon az elmúlt időkben, ami ugyancsak nem jelez jót.
Nem látom optimistán a termékpiaci helyzetet. Az biztos, hogy fel kell használni a betárolt tőkét. Ha megnézzük, az ukrán helyzet sem segíti azt, hogy Európában áremelkedés lehessen. Valóban itt vannak a hajók és itt vannak azok a termények, amiket más piacokra akartak vinni. Értem ez alatt azt, hogy például Kína és Egyiptom is visszamondott rendeléseket, ezek komoly problémák
- fogalmazott Bakos István, a Bonafarm Mezőgazdaság termelési igazgatója.
Orosz-ukrán háború árnyékában
A szakemberek mind egyetértettek azzal, hogy az orosz-ukrán konfliktus továbbra is nagyban befolyásolja mind az uniós, mind a magyar mezőgazdaságot. Pint Tamás ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Ukrajnában például meg fog teremni a közel 30 millió tonna búza is.
Az ukrán termelés, bármennyire is furcsa, még mindig van, sőt, dübörög. Hiába bombázzák Odesszát, az ukrán áru áramlik be az EU-ba. Nem gondolom, hogy az árszintekre a konfliktus nagy hatással lehetne. Felmentünk az egekbe és leestünk a mélyre, ennél nagyobb kilengés már nem nagyon lesz az elkövetkezendő 1-1,5 évben.
Bakos István az olcsó inputanyagokról is szót ejtett: mindenkit óva intene attól, hogy például nem elegendő műtrágyát juttat ki vagy nem megfelelő, de olcsóbb gombaölőszert használ. Ahogyan a mondás is tartja, olcsó húsnak híg a leve, és ez ebben az esetben sincsen másként.
Az élelmiszer-biztonság miatt fontos, hogy toxinmentes és egészséges terméket állítsunk elő. Mit is csináljunk? Mindenki az inputoldalról próbálja megfogni az árakat, és ez nem jó. Sok szó esett a pályázatokról, hiszen rengeteg volt. Ha valaki jól csinálta, az beszerezte az eszközöket, és tudnak hatékonyan termelni és költséghatékonyak lenni. Meg kell ismerni a talajokat, ez elengedhetetlen. Úgy lehet hosszú távon életképes, fenntartható gazdaságbot kialakítani, ha megfelelő, modern gépeket használunk a megfelelő szaktudással.
Mindezzel Czina Ferenc és Hollósi Dávid is egyetértett. Kiemelték, le kell ülni és számolni kell, hogy melyik növény hogyan és milyen mértékben termeszthető, milyen ráfordítások szükségesek. Utóbbi szerint, ha így folyatjuk, kifogynak a tartalékok a rendszerből. Petőházi Tamás pedig a helyspecifikus, modern gazdálkodás alkalmazására hívta fel a figyelmet. Szerinte ezekről már nem elég csak beszélni, alkalmazni is kell.
A Portfolio Agrárium 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Agrárszektor
