Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
Puskás Norbert elmondta, hogy komoly munka és energia áll a magyar horgásztársadalom jelenlegi helyzete mögött, ezért a már kialakított stabil alapokat meg kell őrizni. A szövetség működésében fontos változást jelentett, hogy 2019 óta az állami horgászjegyekből származó bevételek közvetlenül a MOHOSZ-hoz érkeznek, így ezeket a forrásokat teljes egészében a horgászatra fordíthatják. Korábban, 2019 előtt a befizetések az Agrárminisztériumhoz kerültek, amely rendelkezett a felhasználásukról. Az elnök szerint a halőrzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések is 2019-től tudtak nagyobb lendületet venni, ugyanakkor a halőrök munkájának megbecsülésére is nagyobb figyelmet kell fordítani.
Komoly fordulat jöhet a horgászatban: mutatjuk, ki lett a MOHOSZ elnöke
A halőrök szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy a horgászoknak nem ellenségként kell tekinteniük rájuk, hiszen a munkájuk a szabályosan horgászók érdekeit szolgálja, elsősorban az illegális tevékenységekkel szemben. Puskás Norbert ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízparti infrastruktúra és az egyéb fejlesztések önmagukban nem elegendők, ha nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű víz. A vízmegtartás és a vízgazdálkodás ezért a szövetség egyik kiemelt feladatává vált. A MOHOSZ ennek érdekében 500 millió forintos keretösszeggel hirdetett vízmegtartási pályázatot, amelyre 600 millió forintnyi igény érkezett. Az elnök szerint több helyen rossz állapotban vannak a zsilipek, miközben egyesületi kezelésű tavak is komoly vízhiánnyal küzdenek. A szövetség nemcsak az egyesületek szintjén, hanem az állami vezetők felé is képviseli azt az igényt, hogy a holtágak és más vízi élőhelyek fejlesztése nagyobb figyelmet kapjon. Hozzátette, hogy az ezzel kapcsolatos döntési folyamatokat fel kell gyorsítani, mert az időjárás változásának ütemére gyorsabban kell reagálni.
A MOHOSZ elnöke szerint a több mint 540 ezer fős horgásztársadalomnak azt is éreznie kell, hogy közös célokért dolgozik. Ennek része a szervezet belső működésének felülvizsgálata is, az alapszabály jelenleg több jogász közreműködésével van vizsgálat alatt, és a bizottságok munkáját is át szeretnék tekinteni. Puskás Norbert hangsúlyozta, hogy az elnökségi döntések során nem feltétlenül az elnök álláspontja bizonyul a legjobbnak, sok esetben az elnökségi tagok javaslatai vezetnek megfelelő megoldáshoz.
Olyan működést szeretnénk kialakítani, amelyben érvényesül a demokrácia, de a vélemények sokasága nem akadályozza a döntéshozatalt
– fogalmazott Puskás Norbert.
Sok magyar horgásznak gondja lehet ezzel: már dolgoznak a megoldáson
Az utánpótlás kérdése szintén fontos feladat. Az elnök szerint a korábbi évtizedekhez képest megváltozott a fiatalok hozzáállása az önkéntes munkához, ezért az 50–60 éves önkéntesek sok esetben nem találnak maguk után új segítőket. A professzionális munkatársak foglalkoztatása és megbecsülése így egyre fontosabbá válik, hiszen megfelelő humánerőforrás nélkül a szervezet fejlesztése és céljainak elérése is nehézségekbe ütközik. A kommunikáció fejlesztése ugyancsak napirenden van. A horgászoknak jobban meg kell ismerniük az egyesületek és a területi szövetségek feladatait, valamint azt, hogy problémáikkal, bejelentéseikkel hová fordulhatnak. Puskás Norbert szerint, ha a területi szervezet nem elérhető, a MOHOSZ-nak kell biztosítania a kapcsolatfelvétel lehetőségét. Az online jegyértékesítési rendszer használata jelenleg alacsony, amit az elnök részben a korábbi kommunikáció hiányával magyarázott, ezen a területen is változtatni szeretnének.
Urbányi Béla, a MOHOSZ főigazgatója arról beszélt, hogy a szövetség 17 drón beszerzését tervezi, amelyeket teljes egészében a halak védelmére használnának. A halőrzés fejlesztése már korábban is fontos terület volt, hiszen éjjellátó eszközöket szereztek be, és a horgászellenőrök létszámát is növelték. A főigazgató szerint a szervezetnek a kommunikációban is jelentős változtatásokra van szüksége, mert a horgászokat folyamatosan és közérthetően kell tájékoztatni a döntésekről, intézkedésekről. A MOHOSZ célja, hogy a korábbinál szorosabb kapcsolatot alakítson ki a horgászokkal, és az online felületeken, illetve a közösségi platformokon egyszerűen érthető tartalmakkal segítse a tájékozódásukat. Urbányi Béla hozzátette, hogy az edukációra is nagyobb hangsúlyt szeretnének helyezni. A szakember arról is beszélt, hogy a szövetségnek 2030-ban lejárnak a vizek kezelésére vonatkozó szerződései, ezért az újrapályázás előtt azt is be kell mutatniuk, hogy megfelelően gazdálkodnak a kezelésükben lévő vizekkel.
Megvan, mi vár a pecásokra a Balatonnál: ennek sokan nem fognak örülni
A főigazgató kitért a nyári hőség és aszály következményeire is. A magas hőmérséklet miatt a halak stresszesebbé váltak, több tóban pedig csökkent az oxigén mennyisége. A MOHOSZ központja nem irányíthatja közvetlenül a tagszervezeteket és az egyesületeket, de javaslatokkal segítheti őket, és ezt a nyári időszakban is megtették. Urbányi Béla szerint ezek a javaslatok több helyen értő fogadtatásra találtak. Hozzátette, hogy a szövetségnek a mindenkori kormánnyal is együtt kell működnie, és párbeszédet kell kialakítania a felmerülő problémák közös megoldása érdekében.
Az utánpótlás-nevelés a főigazgató szerint azért is meghatározó, mert a MOHOSZ-nak mintegy 100 ezer fiatal horgásza van. A környezettudatos és felelős horgászat szemléletét már fiatal korban érdemes kialakítani, hiszen ebben az életkorban különösen fogékonyak az emberek az új ismeretekre. A szövetség ezért a tájékoztatás mellett az edukációt is erősítené, és közérthető módon szeretné bemutatni, hogy az egyes intézkedéseknek mi a célja. A szervezeti működésben ugyanakkor a munkaerőhiány is gondot jelent. Urbányi Béla elmondta, hogy a horgászegyesületeknél komoly szakemberhiány tapasztalható, és az ott dolgozók között is vannak olyanok, akik nincsenek teljesen tisztában a szövetségi rendszer felépítésével. Ennek kezelésére képzéseket indítottak, amelyek között közép-, emelt és normál szintű oktatás is szerepel.
A szervezet fejlődéséhez nemcsak az eszközök és az infrastruktúra fejlesztése, hanem a megfelelően felkészült munkatársak és a horgászokkal kialakított folyamatos kapcsolat is elengedhetetlen.
– fogalmazott Urbányi Béla.
