Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy november elején a sarkkörön túl enyhébb az idő, mint hazánk északkeleti részén. Miközben a Kárpát-medence északkeleti részén, valamint Lengyelország délkeleti térségében és a Kárpátok völgyeiben többfelé fagypont alá csökkent a hőmérséklet, addig a norvég tengerpart jelentős részén jóval enyhébb volt az idő. A száraz levegő, a derült ég és a szélcsend miatt vasárnap estére már -8 fokig hűlt a levegő északkeleten - írja az Időkép.

A különbség egyik legfontosabb oka az eltérő időjárási helyzet. Közép-Európa nagy részének időjárását anticiklonális hatások alakítják, amelyek kedveznek az éjszakai lehűlésnek. A derült vagy gyengén felhős, szélcsendes területeken a talajfelszín kisugározza a napközben felhalmozott hőt, és a közvetlenül fölötte elhelyezkedő levegő is gyorsan lehűl. A hideg, sűrűbb levegő ráadásul a mélyebben fekvő területeken, völgyekben és fagyzugokban könnyen összegyűlik. Ilyenkor gyakran hőmérsékleti inverzió alakul ki, vagyis a megszokottól eltérően a magasabban fekvő területeken akár több fokkal enyhébb is lehet az idő, mint a völgyek alján.

Észak-Norvégiát az Atlanti-óceán fűti

Skandinávia legészakibb partvidékén egészen más hatások érvényesülnek. A Golf-áramlat rendszeréhez tartozó Észak-atlanti-áramlás viszonylag enyhe vizet szállít a térségbe, az óceán pedig ősszel és télen jelentős hőmennyiséget ad át a fölötte áramló levegőnek. Ráadásul Észak-Skandináviát jelenleg időjárási frontok is érintik. A felhőzet mérsékli az éjszakai kisugárzást, a légmozgás pedig folyamatosan átkeveri a levegőt, így a felszín közelében nem tud olyan könnyen felhalmozódni a hideg, mint a szélcsendes, derült hazai területeken.

A 16 fokos hőmérsékleti kontraszt látványosan szemlélteti, mennyire meghatározó az óceáni hatás és a légköri áramlások alakulása a kontinens időjárásában. Míg a Nyírség fölé beáramlott száraz, hideg kontinentális levegő fagyos éjszakát hozott az Alföld északkeleti részén, addig a Golf-áramlat közelsége és a tengeri légtömegek hatékonyan melegítették fel a messzi északon fekvő norvég tájakat. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a földrajzi szélességi fokoknál sokszor jóval erősebb hatást gyakorolnak a lokális légköri folyamatok a napi minimumhőmérsékletek alakulására.