A mesterséges intelligencia nem fenyegetés, hanem a mezőgazdaság természetes fejlődésének új állomása - hangsúlyozta Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián Siófokon. Mint mondta, az AI már ma is megkerülhetetlen, és a következő években a legmeghatározóbb tényezővé válik az agráriumban.
A mesterséges intelligencia három dolgot jelent a jövőben a mezőgazdaságnak: biztonságot, versenyelőnyt és közös cselekvést
- fogalmazott a szakember. Biztonságot ad, mert előre jelezheti az aszályt, járványokat, piaci kockázatokat, így időben lehet reagálni. Versenyelőnyt biztosít, hiszen az AI lehetőséget ad arra, hogy Magyarország az elsők között reagáljon a kihívásokra. És végül: kényszeríti az ágazat szereplőit az összefogásra, hiszen a talaj, a növényegészségügy, az állatállomány helyzete és a változó klíma problámája egy olyan problémahalmaz, amelyet csak közösen lehet hatékonyan kezelni. A rektor emlékeztetett, a magyar agrárium belső szerkezeti problémái közül a leglátványosabb a profitabilitás folyamatos csökkenése.
A mezőgazdasági bérek növekednek, a felvásárlási árak viszont nem tartanak lépést, emiatt az olló folyamatosan nyílik, és egyre nagyobb a nyomás az ágazat szereplőin
- mondta. Ehhez társulnak a regionális különbségek: Budapesten az egy főre jutó beruházás többszöröse a vidéki értéknek, miközben országosan 2023-24-ben több mint ezer kiskereskedelmi bolt zárt be.
A külső tényezők, mint amilyen az aszály, a vámháború, és a betegségek gyors terjedése pedig azt mutatják, hogy a korábbi ijesztő forgatókönyvek mára mindennapi valósággá váltak.
Ma már a mezőgazdaság szereplői nem engedhetik meg maguknak, hogy kivárjanak, és ebben a mesterséges intelligencia rengeteg szerepet és lehetőséget nyújt számukra
- hangsúlyozta.
Három stratégiai pillér
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora három stratégiai pillért nevezett meg, amelyek kijelölhetik az agrárium jövőjét: a zöld versenyképességet, a digitális és AI‑alapú fejlesztéseket, valamint a tudásalapú gazdaságot.
Az AI alkalmazásai négy kulcsterület köré rendeződnek. Az első a talajminőség megőrzése, ahol a precíziós inputgazdálkodás, az adatalapú tápanyag‑optimalizálás és a talajtermékenység modellezése segíthet. A második a növénybetegségek és kártevők kezelése, ahol előrejelző modellek, korai riasztórendszerek és precíziós permetezés csökkentheti a veszteségeket. A harmadik az állategészségügy: a madárinfluenza és más járványok milliárdos károkat okoztak, de valós idejű monitoring és viselkedéselemzés révén ezek akár megelőzhetőek is lehetnek. A negyedik az aszály és a klímaváltozás hatásainak mérséklése, ahol a prediktív modellek segíthetnek a gazdálkodóknak alkalmazkodni.
Láthatjuk tehát, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása már nem távoli jövőkép, hanem valós működő gyakorlatok összessége, amelyek képesek arra, hogy jelentős gazdasági károkat előzzünk meg. A kérdés ma már nem az, hogy miért érdemes lépni, hanem mikor és hogyan
- fogalmazott Gyuricza Csaba.
A rektor kiemelte: az agráriumban senki sem jut messzire egyedül. Az adatalapú megoldások csak összehangolt nemzeti adatbázisok és integrált hálózatok mentén működhetnek hatékonyan. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ezért a Nemzeti Reziliencia Központ vízióját dolgozta ki, amely az ország stratégiai agráradatait egy egységes rendszerbe foglalná, és szaktanácsadási hálózatba építené.
Digitális kompetencia nélkül öt éven belül versenyképtelenné válnak a gazdálkodók
- figyelmeztetett a rektor.
