Soha egyetlen pillanatig sem kellett attól tartanunk, hogy veszélybe kerül a mindennapi kenyér. Ez önmagában fantasztikus eredmény
- emelte ki.
Hozzátette, a magyar termelők teljesítménye minden elismerést megérdemel, hiszen idén három fronton, belföldön, külföldön és a virtuális térben kellett helytállniuk.
Fontos híreket közölt Nagy István a tűzifaprogramról: ez sok magyart érint
Példátlan természeti és járványügyi csapások
Tavasszal évtizedek óta nem látott fagyok pusztítottak: óriási fagykár sújtotta az alma-, kajszi- és cseresznyetermést, olyan mértékben, amire korábban nem volt példa. Ezt követte egy fél évszázada nem tapasztalt járvány, hiszen felütötte a fejét a ragadós száj- és körömfájás is, ami komoly aggodalmat keltett a gazdák körében.
A dél-alföldi térségben futótűzként terjedt a madárinfluenza, húsvétkor pedig megjelent a kiskérődzők pestise, valamint a lóherpesz is érintette az állományokat. A nyár az eddigi legforróbb európai nyárként vonult be a történelembe. Ősszel pedig a szőlő aranyszínű sárgasága jelent meg a magyar borvidékeken. Mindezek mellé európai belső piaci nehézségek társultak, év végére pedig begyűrűzött a tej- és sertéshúságazat válsága is.
A virtuális tér árnyoldala
Nagy István szerint elengedhetetlen, hogy az agrárium egységesen lépjen fel a kihívásokkal szemben, és szövetségeseket találjon. Kiemelte: nemcsak a természeti és piaci gondok nehezítik a munkát, hanem a virtuális térben zajló, sokszor indokolatlan és felelőtlen véleménycunamik is.
Hihetetlen jelenségek zajlanak az online térben: bármi történik, azonnal megjelenik az ellenkezés, minden rossz, minden vitathatóvá válik. A járvány elleni védekezést is úgy kellett elkezdenünk, hogy sokan még a vírus létezését is tagadták
- mondta. Szerinte komoly problémát jelent, hogy az agráriumhoz nem értő tömeg is határozott véleményt formál, ami megnehezíti a szakmai döntéshozatalt.
Ebben egyetért a kormány és Brüsszel: a mezőgazdaság jövője múlhat ezen
Három fronton kell egyszerre helytállni
Az agrárminiszter szerint a belföldi, a nemzetközi és a virtuális térben zajló kihívásokra egyaránt választ kell adni, különösen úgy, hogy az európai termelők helyzete sem könnyű. Eközben az Európai Unióban már zajlik a 2027 utáni költségvetési időszak tervezése, ami meghatározó lesz a magyar agrárium jövője szempontjából is. Nagy István egyben hangsúlyozta: mindezek ellenére a magyar agrárium bizonyította erejét és kitartását.
Feladatunk, hogy a ránk váró kihívásokat egységben kezeljük, és olyan megoldásokat találjunk, amelyek stabil alapot adnak a jövő mezőgazdaságának.
A miniszter hangsúlyozta: be kell hozni a lemaradást, és erre most minden eddiginél nagyobb lehetőség nyílik, hiszen jelentősen több forrás áll rendelkezésre. Ennek köszönhetően több mint 3000 milliárd forint jut beruházásokra és fejlesztésekre, ami alapja lehet a hazai agrárium további fejlődésének. Ez teszi lehetővé a feldolgozottsági szint növekedését, és ettől válik egyre versenyképesebbé a magyar mezőgazdaság. Az elmúlt években látványos fejlődés ment végbe: új ültetvények létesültek, megújult a géppark, előretört az automatizáció, a digitalizáció és a precíziós gazdálkodás. A fejlődés európai összevetésben is kiemelkedő.
Gyuricza Csaba: Vagy alkalmazkodunk, vagy tönkremegyünk
Emelkedőben a magyar agrárium
A kibocsátás 2024-ben jelentősen nőtt a 2010-es szinthez képest - ez az eredmény az EU 27 tagállama közül a hatodik legjobb. A területi termelékenység 53 százalékkal emelkedett, amivel Magyarország a hetedik legjobb teljesítményt érte el az unióban. Magyarország nem pusztán alapanyag-termelő ország, hiszen folyamatosan nő a feldolgozott élelmiszertermékek aránya. Az élelmiszer-termelés volumene 2010 és 2024 között több mint 30 százalékkal bővült, ami jól mutatja a hazai agrárium fejlődésének eredményeit.
A rendelkezésre álló forrásoknak köszönhetően Magyarország 2030-ra az európai élmezőnybe kerülhet, több előrejelzés szerint is dobogós helyre esélyes a mezőgazdasági teljesítmény tekintetében.
Fokozódik a nyomás: a magyarok élelmezése is múlik most ezen
Mit hozhat a jövő?
A kormány a sertéstartók támogatását is erősíteni kívánja: a kocatámogatási programot újraindítják, és 20 ezer forintos támogatást terveznek kocaegyedenként. A rendelet jelenleg kihirdetés alatt áll. Emellett a tejágazat megsegítése is kiemelt cél, a kiskereskedelmi láncokkal pedig már megkezdődtek az egyeztetések. A miniszter kiemelte:
mindent meg kívánnak tenni annak érdekében, hogy a magyar boltok polcain minél nagyobb arányban magyar termékek jelenjenek meg, és a külföldi áruk visszaszoruljanak. A tejágazat támogatására 50 milliárd forintot különítettek el, amely jelentős segítséget nyújt a hazai termelőknek.
A miniszter bejelentette, hogy a mikrovállalkozások számára is készül egy finanszírozási helyzetjavító intézkedés, amely még az idei évben elindul a Széchenyi Kártya Program keretében. Ez lesz az agrár mikrohitel program, amelynek célja, hogy a legkisebb gazdaságok is megőrizhessék likviditásukat és biztonságosabban működhessenek a nehéz piaci környezetben. Emellett újraindulnak az agrárhitel-programok is, további segítséget nyújtva a termelőknek és a vállalkozásoknak.
