A résztvevők mind egyetértettek abban, hogy az agrárium olyan korszakba lép, amikor egyszerre kell alkalmazkodnia új versenytársakhoz, lazább külső szabályozási környezetben termelő importtermékekhez, valamint az EU belső politikai és gazdasági átrendeződéseihez. Az amerikai vámháborúval kapcsolatban a szakemberek kiemelték, hogy a magyar agrárium is szinte biztos, hogy megszenvedi a konfliktust.
Meggyőződésem, hogy ebben a folyamatban a magyar agrárium sem fog profitálni
- vélekedett Jakab István (elnök, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége).
Hasonlóan látja a helyzetet Makai Szabolcs (vezérigazgató, Talentis Agro), aki szerint nincs realitása annak, hogy Magyarország nyertesen jöjjön ki ebből a kereskedelmi háborúból. A válságállóság azonban fejlesztés kérdése is lehet. Szűcs István (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem) úgy fogalmazott, hogy a magyar mezőgazdaság válasza csakis a versenyképesség radikális növelése lehet:
Digitalizáció, automatizáció, a fajlagos víz- és energiafelhasználás csökkentése, ilyen szemlélettel kell minden fejlesztésnek nekifogni.
Ádám János (vezérigazgató, Bonafarm Mezőgazdaság) történelmi párhuzammal érzékeltette a helyzet súlyát: szerinte a világ gazdasági rendszere úgy torlódik, mint az első világháború előtt, amikor új erőközpontok próbálták elfoglalni a helyüket. A feszültségek ma is hasonlóak.
Ahol háború van, ott veszteség is van. Ahol lőnek, ott vissza is fognak lőni. Nem látom optimistán ezt az irányt
- fogalmazott Harsányi Zsolt (tulajdonos-ügyvezető, AXIÁL).
Kettős mérce és kiszolgáltatottság: a Mercosur-megállapodás árnyoldalai
A Mercosur-országokkal (Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay) kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról a kerekasztal-beszélgetésen résztvevő szakemberek egyhangúlag állították: a megállapodás jelen formájában súlyos versenyhátrányt teremthet a magyar és európai termelők számára. A kettős mérce pedig kézzelfogható: míg Európában évről évre szigorodnak a környezetvédelmi és állategészségügyi előírások, a dél-amerikai termékek sokkal enyhébb szabályozás mellett készülnek és vámmentesen érkeznének.
Nincs baj a szabad versennyel. A baj azzal van, hogy a szabályok nem azonosak. Így nem lehet tisztességes versenyt folytatni
- emelte ki Makai Szabolcs.
Ádám János is megerősítette azt, hogy úgy nem lehet megállapodni, hogy nem egységesek a szabályok, és nincs megfelelő ellenőrizhetőség.
Varga Ákos (igazgatósági elnök, UBM Csoport) szerint a járványok és a háborúk felborították az íratlan játékszabályokat, és több dolgot is aggasztónak lát, főleg a baromfihelyzetet:
A dél-amerikai baromfiimport az egyik, ha nem a legnagyobb veszélyfaktort jelenti. Mindez a hazai sertés- és tejágazat válsága mellett hatalmas csapás lenne.
A magyar agrárium számára a megállapodás nemcsak gazdasági, hanem identitásbeli kérdés is, hiszen a hazai termékek értéke és biztonsága háttérbe szorulhat az olcsó, laza előírások alatt gyártott importtal szemben.
Ukrajna EU-csatlakozása: mi lehet a vége?
Ukrajna uniós csatlakozásának agrárgazdasági következményeivel kapcsolatban Varga Ákos elmondta, hogy:
versenypárti vagyok, de az érdekeket védeni kell. Ugyanazok az eszközök, ugyanazok a szabályok, és akkor álljunk elébe.
Szűcs István szerint, ha az ukránok csatlakoznak, ki kell kényszeríteni, hogy gyorsított eljárásban alkalmazkodjanak az EU-s normákhoz. Máskülönben elfogadhatatlan. Mindezt Szabó Levente is megerősítette, aki szerint a legfontosabb a béke és a közlekedési útvonalak újranyitása, és, mint dogalmazott, "minden termék találjon vissza oda, ahol a helye van.”
Makai Szabolcs a jogharmonizációban látja a megoldás kulcsát: ha Ukrajna az uniós normákat elkezdi átvenni, a verseny kiegyenlítődhet.
Ha béke lesz, a hajózás újraindul, az ukrán áru visszatér a saját piacára, és csak akkor jön ide, ha megfelel az elvárásoknak, akkor nem lesz nagy gond.
Harsányi Zsolt fontos és gyakorlati tényre hívta fel a figyelmet: Ukrajna a háború közepén is nagy mennyiségben vásárol mezőgazdasági gépeket. Ez azt jelzi, hogy a mezőgazdasági kapacitásuk fennmarad, sőt fejlődik - ami a későbbi versenyben meghatározó lehet.
A gyorsított csatlakozás inkább politikai eszköz, mint reális forgatókönyv. A szabályoknak azonosnak kell lenniük, különben nem beszélhetünk tisztességes versenyről
- húzta alá Ádám János.
