Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások csak fejlesztéssel, technológiai megújulással és együttműködésekkel kezelhetők.
Az egészségvédő hatású mentes élelmiszerek témája került középpontba Siófokon az Agrárszektor Konferencián.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
A következő időszakban fel fog pörögni a pályázatok elbírálása, illetve a kifizetések is.
Kimondták a szakértők: a vevők igényei alapján kellene működnie a termékpályának és az ellátási láncnak.
Nézegess képeket a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferenciáról, ahol idén több mint 2000 résztvevő várható a három napos szakmai programon.
Az agrárium jövője azon múlik, mennyire tudjuk hatékonyan és takarékosan felhasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A jelenlegi rendszer továbbvitele lenne a legjobb a termelőknek – hangzott el az Agrárszektor konferencia második napján.
A magyar termőföld az elmúlt évek egyik legjobban teljesítő befektetési eszközévé vált.
Az ár- és költségviszonyok, az európai piacok feleslegei, valamint a fogyasztói igények változása egyszerre alakítják át a szektor helyzetét.
Az idei évben is számos nehézséggel kellett szembenéznie a állattenyésztőknek Magyarországon.
A szakemberek kimondták: a magyar agráriumnak hosszú távon exportcentrikusnak kell lennie.
A klímaváltozás következményei, mint az extrém hőség, a csapadékhiány, az új kártevők és betegségek napi szintű működési kihívást jelentenek.
Az élelmiszerek eltarthatóságát a csomagoláson feltüntetett dátumok jelzik, ám ezek kizárólag a bontatlan, sértetlen csomagolásra vonatkoznak.
Az élelmiszeripar és a gasztronómia folyamatosan változik, és ezzel együtt nő a kereslet az eredeti alapanyagokat helyettesítő termékek iránt.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Csak Magyarországon 8-9 millió csokimikulás talál gazdára, miközben az alapanyagot jelentő kakaóbab termelése egyre nagyobb kihívásokkal küzd.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
