A konferencia résztvevői többször kifejtették, hogy energetikai változtatás nélkül ma már nem lehet versenyképes mezőgazdaságot működtetni. De nemcsak arról van szó, hogy szükség van napelemes tetőkre vagy biomassza-kazánokra. Sokkal inkább arról, hogy az energiafelhasználás tudatos menedzsmentje, a helyben keletkező erőforrások bevonása és a fogyasztás időzítése ma már stratégiai döntés. Olyan döntés, amely képes megvédeni egy gazdaságot a piaci bizonytalanságoktól, és amely akár a következő generációk működési kereteit is meghatározhatja.
Tihanyi Gábor, az E.ON zöld energia megoldások szakterületvezetője elmondta, hogy a gazdálkodók nagy része még ma is úgy tekint az energiára, mint kikerülhetetlen kiadásra, pedig valójában ez az a terület, ahol a legnagyobb mozgástér, a legnagyobb biztonság és a legnagyobb megtakarítás rejlik. A mezőgazdasági termelés hagyományosan arra épít, hogy a gazdálkodó alkalmazkodik az időjárási és piaci körülményekhez. Az energia viszont pontosan az a tényező, amelyet előre lehet tervezni, amelyet át lehet ütemezni, és amelyet sokkal hatékonyabban lehet használni, mint korábban.
A szakember arról is beszélt, hogy a gazdaságok egy része már felismerte, hogy nem mindig az a jó megoldás, ha újabb és újabb rendszereket építünk, néha sokkal többet jelent a meglévő folyamatok újragondolása. Például amikor egy telep hűtési vagy vízmozgatási folyamatait átteszik a kedvezőbb energiaárú időszakokra, azzal akár tíz-húsz százalékos megtakarítást is el lehet érni, mindenféle beruházás nélkül.
A legfontosabb, amit ma egy gazdaság tehet, hogy stratégiai kérdésként tekint az energiára. Aki az energiafelhasználását tudatosan tervezi, az kiszámíthatóbb működést, stabilabb pénzügyi pozíciót és nagyobb ellenálló képességet alakít ki
– mondta Tihanyi Gábor.
Hozzátette, hogy a mezőgazdaság sokkal rugalmasabb rendszer, mint amilyennek sokan gondolják. Bár valóban vannak olyan folyamatok, amelyek nem időzíthetők át, rengeteg olyan energiaigényes művelet is létezik, amely átszervezhető. A gabonaszárítás, a vízszivattyúzás, az istállók vagy üvegházak hőtechnikai folyamatai, a hűtőházak üzemeltetése mind-mind olyan terület, ahol az időzítés és a fogyasztás intelligens szabályozása jelentős hatást gyakorol a költségekre. Elmondta, sok gazdaság ma még egyetlen energiaforrásra támaszkodik, ez pedig kockázatos.
Az egy lábon álló energiaellátás ma már nem biztonságos. Minél több lába van egy gazdaság energetikai rendszerének, annál kevésbé sérülékeny. Legyen szó villamos energiáról, biomasszáról, hőszivattyúról vagy biogázról, a lényeg a kiszámítható energetikai mix
– tette hozzá Tihanyi Gábor.
Sarusi-Molnár Andrea, az Altherm ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a biomassza energetikai felhasználása nem csupán technológiai megoldás, hanem szemlélet kérdése is. Magyarország mezőgazdasági szerkezete kifejezetten kedvez annak, hogy a melléktermékeket ne hulladékként kezeljük, hanem energiaként. A gabonaszár, a kukoricaszár, az ocsú, a magházmaradványok, a gyümölcsültetvények metszési anyaga, az állattartásból származó almostrágya mind-mind olyan alapanyag, amelyet más országokban pénzért vásárolnak, nálunk pedig sokszor a tábla szélén marad.
A biomassza érték. A gazdálkodó maga termeli meg, nem a piaci árhoz kötött, és soha nem szökik az egekbe. A helyben keletkező energia a legbiztonságosabb
– hangsúlyozta Sarusi-Molnár Andrea.
Hozzátette, hogy a biomassza-rendszerek ma már nem kezdetleges megoldások. A modern, automatizált kazánok pontos szabályozással, magas hatásfokkal, stabil hőellátással működnek, és sokszor jobban illeszkednek a mezőgazdasági telepek igényeihez, mint a földgáz alapú technológiák. Egy állattartó telepen például létfontosságú a homogén, egyenletes hőellátás, amit ezek a rendszerek könnyedén biztosítanak. A szakember arról is beszélt, hogy a biomassza azon kevés energetikai megoldások egyike, ahol az agrárgazdaság valóban önellátóvá válhat. A telepen keletkező melléktermékeket helyben lehet átalakítani, a hamu pedig visszakerül a talajba, lebomló, tápanyagban gazdag formában.
A biomassza nem kiegészítés, hanem önálló energiastratégia. Aki belevág, egy generációra előre stabilizálhatja a gazdasága hőellátását
– mondta.
Kovács Tamás, az ID Energy Group megújuló gáz munkabizottság vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a megújuló olyan fejlődési pályán vannak, amely az európai energiapiac egyik legfontosabb tartóoszlopa lehet. A mezőgazdaság számára ez nemcsak lehetőség, hanem új szerepkör is. A biogázüzemek a telepi melléktermékeket, a takarmányozás maradványait, a hígtrágyát és a különféle biomasszákat alakítják át energiává. A folyamat során keletkező fermentlé pedig magas tápanyagtartalmú, kiváló talajjavító anyag, amely visszaforgatható a növénytermesztésbe.
A mezőgazdaságban nincs hulladék. Csak rosszul kezelt erőforrás. A biogáz- és biometánüzemek pontosan azt mutatják meg, milyen érték rejtőzik a melléktermékekben
– mondta Kovács Tamás.
Kiemelte, hogy a biometán azért különösen fontos, mert teljes értékű alternatívája a földgáznak, és visszatáplálható a hálózatba. Ez azt jelenti, hogy egy gazdaság akár egyszerre lehet termelő, értékesítő és felhasználó is. A kihívás ma inkább a beruházási környezetben, az engedélyezésben és a logisztikában van, nem pedig a technológiában. Hozzátette, hogy a magyar agrárium termelési szerkezete kimondottan kedvez a biogázüzemeknek, hiszen a nagy állattartó telepek, az intenzív növénytermesztés, a sok melléktermék és a koncentrált földhasználat mind olyan tényező, amely gazdaságossá teszi a rendszert.
A biometán nem a jövő zenéje, hanem a jelen feladata. Aki időben lép, az hosszú távú bevételt és stabil energiaforrást teremt
– emelte ki.
Ábrahám Péter, a Bonafarm Csoport IT és ESG igazgatója a gyakorlati, napi tapasztalatokat hozta be a beszélgetésbe. Elmondta, hogy az elmúlt öt-tíz évben a vállalatcsoport energetikai struktúrája jelentősen átalakult. Egyre több telep kerül részben vagy egészben villamos alapra. Ez több okból történik, az elektromos technológiák hatékonyabbak, gyorsabban reagálnak, kevesebb karbantartást igényelnek, és jól kombinálhatók más rendszerekkel.
Az energiára nem költségként tekintünk, hanem stratégiai tényezőként. Aki több lábon áll energiában, az több lábon áll üzletileg is. A kiszámíthatóság ma az egyik legnagyobb érték
– mondta Ábrahám Péter.
Hosszasan beszélt arról, hogy a modern telepek működése már nem választható el az energiahatékonyságtól. Az istállók klímatechnikája, a precíziós hűtőházak, a takarmánykezelés, a vízgazdálkodás mind-mind olyan terület, ahol az energia optimalizálása milliós nagyságrendű megtakarítást jelent. Hozzátette, hogy a vállalatnál folyamatosak a beruházások, de nem azért, mert kötelező, hanem mert egyszerűen megéri. A modern energiahatékonysági technológiák ma már versenyelőnyt jelent.
A telepek energiaigénye nem csökken, a hatékonyság iránti igény viszont nő. Ezt csak tudatos, hosszú távra tervezett energetikai stratégiával lehet kiszolgálni
– fogalmazott.
Fésűs Attila, az Equans Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a gazdaságok egy része ugyan gondolkodik energetikai korszerűsítésben, de sok helyen a megoldások nem állnak össze valódi rendszerként. Ez nemcsak hatékonysági problémát jelent, hanem üzemeltetési kockázatot is.
Az energetikai fejlesztés nem eszközhalmozás. A kérdés az, hogy az egyes elemek hogyan működnek együtt, és milyen mértékben képesek optimalizálni egymás működését
– hangsúlyozta Fésűs Attila.
Hozzátette, hogy a mezőgazdasági telepeken sokszor az üzemeltetési logika hiányzik. Példaként említette, amikor egy telep egyszerre üzemeltet modern hővisszanyerős rendszert és korszerű szellőzést, de a kettő nincsen összehangolva. Ilyenkor a technológia hiába fejlett, a működés mégsem hatékony. Kiemelte, hogy az ipari megoldások mezőgazdasági adaptálása hatalmas lehetőség, de ehhez átgondolt tervezésre, jó kivitelezésre és folyamatos üzemeltetési támogatásra van szükség.
A mezőgazdaság energiaigényes ágazat. Ha valahol megéri a tudatos rendszertervezés, akkor itt biztosan
– fogalmazott a szakember.
