Súlyos a helyzet: így menthetik meg magukat a magyar gazdaságok
Energetikai változtatás nélkül ma már nem lehet versenyképes mezőgazdaságot működtetni.
Energetikai változtatás nélkül ma már nem lehet versenyképes mezőgazdaságot működtetni.
Egy új kutatás szerint a mezőgazdasági hulladékból előállított biogáz gyártása során keletkező melléktermék értékes talajjavító lehet.
Ezek az anyagok számos módon hasznosíthatók, főleg a kategóriájuktól és kockázati szintjüktől függő módon.
A Jedlik Ányos Energetikai Program keretében 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás érhető el biogáz és biometán termeléshez kapcsolódó beruházásokra.
A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a termelőknek nemcsak a hozamcsökkenéssel kell számolniuk, hanem a feldolgozhatóság és a minőség romlásával is.
A biogáz fenntartható, sokoldalú energiaforrás, amely csökkenti a környezeti terhelést és kiválthatja a fosszilis tüzelőanyagokat.
Magyarország kiaknázatlan lehetőségeket kínál Európa biomassza-alapú ágazatai és a zöld növekedés számára
Biogáz az áramtermelésen túl járművek közvetlen hajtására is használható, de betáplálható a gázvezeték-hálózatba is.
Egy tanulmány szerint a kibocsátott metán értékes erőforrássá válhat, ha azt felfogják és biogázzá alakítják.
Egy projekt középpontjában a természetes vizekben található algabiomasszából származó biogáztermelés, valamint ennek hasznosíthatósága áll.
A koronavírus-járvány és a háborúk előtt stabilak voltak az energiaárak, utána viszont igazi árrobbanásokkal kellett szembenézni, de ez jövőre megváltozhat.
Idén még a tavalyinál is több gonddal találgatják magukat szemben a magyar termelők.
Új funkcióval bővül a K&H agrár CO2 kalkulátor, már az állattenyésztők is megismerhetik üvegházhatású gáz kibocsátásukat.
Magyar biosör-termékcsaládot fejlesztettek ki alternatív gabonafélékből hatéves kutatómunkával.
Most kiderült, hol tart a tudomány a húsfogyasztást és az állattenyésztést illetően.
Óriási a mozgolódás a magyar energiapiacon, nagy az érdeklődés az eladóvá vált szarvasi biogázerőmű iránt.
Metán-elektromos traktorral rukkolt elő egy litván mezőgazdasági vállalatcsoport.
Sokan nem tudják, de a szőlőtörköly kiváló alternatív takarmány lehet az állattartók számára.
Nagyjából 3 milliárd m3 piaci földgáz szükségletünk 80-83%-át is helyettesíthetnénk biometánnal.
Így is lehet szelektíven gyűjteni.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.